Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)
2010. május
1899. A m. kir. foldmívelésügvi minister kiadványa. 24. szám. AZ ORSZÁGOS VÍZJELZŐ SZOLGÁLAT SZERVEZETE Czél és föladat. 1. §• Az országos vízjelző szolgálat ezélja és föladata: az összes érdekelteket, úgymint: a földmivelésiigyi m. kir. ministeriumot. az országos vízépítési igazgatóságot, valamint a kir. folyammérnöki hivatalokat az ármentesítő- és vízszabályozó-, vagy vizbasznosító társulatokat, úgyszintén az illető közigazgatási hatóságokat és általában a közönséget lehető gyorsarf értesíteni a hazánk jelentékenyebb folyóiban és völgyeiben mutatkozó vízállásokról s légcsapadékokról, valamint az ezekből várható vízállások magasságáról és esetről-esetre a hajózé Az árvízifigyelmeztetés a folyók hegyvidéki vízgyűjtőterületén nagy csapadékot, vagy gyors hóolvadást előidéző időjárási helyzetek rövidesen, vagy azonnali bekövetkezéséről szóló tájékoztatás az árvízvédelemért felelős szervezetek, ill. a nagyközönség részére. Az előrejelzés természeti jelenségek várható helyét, időpontját, jellemző méreteit meghatározó, ill. valószínűsítő tájékoztatás, vagy figyelemfelhívás az azokat szabályozó, részben már bekövetkezett jelenségek, vagy statisztikailag igazoltan nagy eséllyel bekövetkező törvényszerűségek alapján. A vízkárelhárítás számára különösen fontos a hidrológiai előrejelzés, amelynek időelőnyét és pontosságát a meteorológiai előrejelzésekkel lehet növelni. Az árvízi előrejelzés az árvíz lényeges eseményei — tetőző vízállásai és vízhozamai — bekövetkezésének várható mértékére, helyére és időpontjára vonatkozik. Az árvízi előrejelzés kiadása, és az esemény bekövetkezése közötti időtartam: az előr jelzés időelőnye. Lehetnek rövid-, közép- és hosszú (idő-) távú előrejelzések. A fenti ábra azt szemlélteti, hogy az eső végétől az árvíz tetőzéséig terjedő teljes időelőnynek csak egy része a tényleges időelőny, mivel az észlelés, adat- továbbítás, adatfeldolgozás, előrejelzési számítások, az előrejelzés továbbítása is jelentős időt igényel. A folyamatban az észlelési és számítási módszerek fejlesztésével lehet és kell a tényleges időelőny arányát növelni. Péch József (1829-1902), a magyar vízrajzi szolgálat megszervezője Árvízvédekezési anyagok és eszközök Az árvízvédekezéshez szükséges, jórészt készletben tartott anyagok, eszközök és felszerelések, különösen azok, amelyek a vízépítési gyakorlatban más alkalommal kevésbé használatosak, vagy a beszerzésük adott esetben hosszadalmas lehet. Ilyenek pl. karó, rőzseké- ve, csáklya, fáklya, különleges világító eszközök stb. Országos Vízjelző Szolgálat (ÓVSZ) Az egykori és a mai Magyarország földrajzi helyzete és vízrajzi adottságai egyértelműen meghatározták és természetesen ma is meghatározzák a hidrológia szerepét és fontosságát. Az ország a Duna vízgyűjtőjének és a Kárpát-medencének közepén helyezkedik el. Síkvidéken a környező magas hegyekből lezúduló árvizek elleni védekezés, a száraz időszakokban pedig a kisvízi készletekkel való ésszerű gazdálkodás, a víz ellen és a vízért való küzdelem jellemezte azt a több mint egy évezredet, amelyet a magyarság a Kárpát-medencében ezideig eltöltött. A vízállások rendszeres észlelése a Dunán 1823-ban a pozsonyi és a budai, a Tiszán pedig 1833-ban a szegedi vízmércéken indultak meg. A kiegyezés időszakában már 57 helyen folyt rendszeres vízállás-észlelés. Hamarosan megindult a vízállások közlése az érdekeltek számára. A Tiszánál már 1856-ban megkezdődtek, egyelőre csak árvizek idején, de 1886-tól már naponként küldték szét a vízállásokról szóló értesítést Az idők során egyre szerteágazóbbá váló, több intézmény által végzett vízrajzi tevékenység, az ismétlődő árvizek jelzése és előrejelzése, egyre jobban előtérbe helyezte egy központi szervezet felállításának a szükségességét. Az 1876. február-márciusi dunai jeges árvíz és az 1879. márciusi tiszai árvíz halaszthatadanná tette az egységes vízrajzi szolgálat kialakítását. Végül Baross Gábor közmunka- és közlekedésügyi miniszter 1007/1886 sz. rendeletével 1886. május 1-jén a minisztérium szervezetének részeként megkezdte munkáját a Vízrajzi Osztály, amelynek első vezetője a kor egyik vezető szakembere, Péch József lett. A vízrajzi feladatok központosítása tehát szervesen összefüggött a magyarországi pusztító árvizekkel, így természetes volt, hogy az újonnan megalakult Vízrajzi Osztály egyik legfontosabb feladatának tekintette egy árvízi előrejelző szolgálat megszervezését. Ez magába foglalta a meteorológiai és hidrológiai észlelőhálózat optimális kialakítását, egy az előrejelzésekkel kapcsolatos tevékenységet végző szervezet, a Vízjelző Szolgálat létrehozását, illetve az információk közreadása formájának a meghatározását is. A Vízjelző Szolgálat 1892. március 1-jén kezdte meg működését, egyelőre csak a Tisza- völgy vízállásaira vonatkozóan, majd rövidesen Országos Vízjelző Szolgálattá (ÓVSZ) alakult át. Az ÓVSZ szervezetileg az 1929-től létrejött Vízrajzi Intézet keretein belül működött, majd 1952-ben megalakult a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VI- TUKI), amelynek változó formájú keretein belül tevékenykedett az ÓVSZ 60 éven át. 2012-től az Országos Vízügyi Főigazgatóság szervezeti egysége.