Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)
2010. május
Május 14. Az éjszaka folyamán 5-25 mm csapadék hullott a Sajó, Hernád felső és a Bódva vízgyűjtőjén, melynek hatására újabb árhullámok indultak el a vízfolyásokon. A nagy mennyiségű csapadék hatására árhullám indult el a Zagyván is, ezért ezen a vízfolyáson is elrendelték az I. fokú árvízvédelmi készültséget. Emlékülést tartottak Fehérgyarmaton az 1970. évi árvíz kezdetének 40. évfordulóján. 12:00 A Balaton vízállása 113 cm (szabályozási tartomány 70-110 cm). Az elmúlt napok közel 50 mm-es csapadékeseményei miatt víz- eresztés kezdődik a Sió zsilipen. 12:00 A Velencei-tó vízállása 171 cm (szabályozási tartomány 130-170 cm). 12:00 Felállították és a hidrológiai helyzet függvényében megkezdte működését az Országos Műszaki Irányító Törzs (OMIT) alapszolgálata. Az OMIT tagjait tájékoztatták a várható LNV körüli vizekről az Ipolyon és a Sajó-Bódva- Hernád vízfolyásokon. Az OMIT készültséget rendelt el a FETIKÖVIZIG (Nyíregyháza), TIKÖVIZIG (Debrecen) és a KOT1KÖVIZIG (Szolnok) védelmi osztagainál. Az OMIT rendkívüli ügyeletet rendelt el az Országos Vízjelző Szolgálatnál (ÓVSZ). Az OMIT összehívta a Tudományos Tanács ülését a kialakult helyzet kezelése és a lehetséges megoldások feltárása érdekében. A helyi vízkárelháritási munkák keretében az Áltál-éren lévő tavak üzemeltetőinek figyelmét felhívták az ürítés megkezdésére. Megkezdték a Tatai Öreg-tó ürítését. Május 14., péntek Országos Vízjelző Szolgálat Az OMIT Tudományos Tanácsának működéséről 72 órás csapadék előrejelzés a dunai vízgyűjtőre Készült: 2010.05.14. 0V> Védelmi osztag A védelmi osztag a vízügyi igazgatóságon belül működő Műszaki Biztonsági Szolgálat operatív szervezeti egysége. Felépítését jogszabály határozza meg, amely általános esetben a következő: 1. Központi egység • törzsrészleg, • szállítható szivattyús részleg 2. Vízminőségvédelmi egység 3. Különleges egység(ek) • robbantó csoport • könnyűbúvár csoport 4. Területi egység(ek) Által-ér A patak Dunántúl E-i részén található. A Kisalföld K-i szélének, valamint a Vértes és a Gerecse Ny-i lejtőinek vizét vezeti Dunaalmás mellett a Dunába. A Vértesalján, Bakonysárkány mellett ered és széles szerkezeti völgyben halad torkolatáig, keresztezi a vidék fő útjait. Hossza: 51 km, vízgyűjtő területe: 564 km2. Vízjárását a rajta duzzasztott tavak (Bököd, Környe, Tata) szabályozzák. Elnevezése az ,,4/Az/’ [keresetül, át) és az (kis folyóvíz összetétele. A vízfolyás régi neve: Rákos. A 2000. évi rendkívüli tiszai árvízvédekezés alkalmával próbálták ki először, miként lehetne igénybe venni egy tudományos testület segítségét a védekezés kritikus helyzeteinek elemzéséhez és a megelőző, illetve operatív beavatkozások döntéseinek előkészítéséhez. Az OMIT mellett működő Tanács tagjai úgy tettek eleget javaslattevő, véleményező szerepüknek, hogy az aktuális műszaki probléma áttekintése után konszenzussal döntöttek a probléma műszaki szempontból optimálisnak tekinthető kezeléséről. A Tanács működése arra is lehetőséget teremtett, hogy kipróbálják a tudomány legfontosabb új eredményeit a védekezési feladatok során tudatosított problémák elemzésénél, különösen abban az esetben, ha a rendelkezésre álló időelőny lehetőséget adott erre. Számos esetben szükség volt (így 2002-ben és 2006- ban is) egy-egy átfogóbb, de igen szűk határidőn belül elvégezhető számítás, modell-futtatás, illetve vizsgálat elvégzésére, az adott helyzet elemzésének pontosítása és a megalapozott javaslat megfogalmazása érdekében. 2010-ben a Tanács hasonlóképpen működött. A Tanács tagjai — harmadik feladatukként — javaslatot tettek a védekezés ideje alatti, az azonnali döntéseket, illetve a későbbi kutatási—fejlesztési feladatokat megalapozó helyszíni mérések elvégzésére.
