Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)
2010. december
Szendrőlád A népvándorlás utolsó szakaszában a honfoglaló magyarsághoz csatlakozott három kabar törzs települt meg ezen a környéken, a Bódva-völ- gyi település első írásos említése — „Lad” néven — a 13. századból származik. Mai elnevezése — több formát követően — 1873-ból származik. A török háborúk idején a település elpusztult, majd a 17 században újraéledt. Mivel a Bódván csak itt lehetett átkelni, Szendrőnek ez volt az átkelőhelye. A település csak a török kiűzése után indult fejlődésnek. A Bódván malom üzemelt, s a 19. században téglagyára is volt. Szendrőládon több műemlék jellegű épület is található. Az egyik a római katolikus templom, amely 1773-ban épült, majd 1830-34-ben klasszicista elemekkel bővítették. A 17-18. század fordulója körül épült lakóházat a helyi hagyomány huszita templomnak nevezi, belseje ma is őrzi korábbi hangulatát. Az itteni 1,5 hektár kiterjedésű Szendrőládi-rétek természetvédelmi területnek minősülnek. A réten a régészek egy vár romjait hozták a felszínre, míg a botanikusok a területen a fokozottan védett magyar nőszirom élőhelyét fedezték fel. A település lakosainak száma napjainkban 2100 fő. Hidvégardó A Bódva bal partján fekvő település első írásos említése — „Ardo” néven — 1283-ból származik. Határában két élő vízfolyás található: a Bódva folyó és a Sas-patak. Az Árpád-kori falu nevének alakulásához hozzájárult a Bódva ősi hídjának megépítése is. A középkorban több tulajdonosa volt, a 15. században huszita kézre is került. A török hódítás korában elnéptelenedett, s csak az 1730-as években telepítették be újra. A település központjában találhatjuk a 18. században copf stílusban épített egykori Gedeon kastélyt. A falutól déli irányban nyílik a Cserehát talán legszebb szurdoka, a Sas-patak völgye. Itt csobog a híres Kalangyos-forrás. Vizét a régi időkben gyógyhatásúnak tartották. A trianoni békeszerződés határmegállapítása Hídvégardót az ország legészakibb településévé tette, bekötőútja egyben az országhatárt képezi Szlovákiával. A Bódvára telepített régi lisztmalmának turbináját felhasználva villamosították a községet 1958-ban. Lakosainak száma napjainkban 600 fő. A 2010. évi árvizek utáni helyreállítások, fejlesztések Körtöltések a Sajó völgyében tfesztely zT Alsozsolca Pp**- mi Art v *0r\ .-V-s? » xi 1. Felsőzsolcai körtöltés építése 2. Felsőzsolcai vasúti híd ártéri hídnyílásainak kotrása 3. Ónodi körtöltés építése • 4. Nagycsécsi körtöltés építése Berzék í U-J‘ \Mályii #'•: íi.3 > \ : Nyéfládhaza Sajdhídvég íjoícresztm
