Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)
2010. február
Péch József munkássága Az ármentesítő töltések a 19. sz. vége felé már az alföldi táj jellegzetes építményei lettek. Az általuk határolt kisebb-nagyobb folyók időnkénti árvízi terhelésükkel próbára tették nem csupán a töltések testét, hanem a védekező közerő, mérnökök és munkásaik erejét, szakértelmét. Számtalan gátszakadás és sikerrel kivédett árvízi helyzet újabb és újabb tapasztalatokkal gazdagították a társulati és állami mérnökök, valamint segítőik készségeit és ismereteit. Péch József (1829-1902) fiatal mérnök korában, 1855-ben került igazán szembe azzal a helyzettel, amikor a kétségbeesett emberek egyedül benne, a valójában tapasztalatlan mérnökben bíztak egyedül, s neki ezt a felelősséget vállalnia kellett. Ekkor fogant meg benne, hogy majdani fiatal pályatársai számára valamiféle tapasztalati útmutatót kéne szerkeszteni. Igazából azonban csak 1884 óta kezdte szisztematikusan gyűjteni az adatokat, s kérdezgette gyakorló társulati- és folyammérnök kollégáit sikeres, vagy éppen balsikerű megoldásaikról. Péch komoly gyűjtést végzett mémöktársai körében, hogy minél alaposabb és gyakorlatiasabb szakmunkát tehessen le az asztalra. „Már 1884 óta gyűjtögetem e tóéiból az adatokat, még pedig mivel adat-gyűjteményemet lehető teljessé kívántam tenni, és nem elégedtem meg azyal, a mit az 1855-iki árvíii óta magam személyesen tapasztaltam a gátvédelem körül, azpal a kéréssel fordultam egyenesen a tiszai folyam-mérnöki hivatalokhoz, valamint a tiszavölgyi központi bizottság útján a társulati mérnökököhöz is, hogy mindazokat az eljárásokat és védelmi módokat, a melyek a felügyeletökre bízott gátaknál czjlszerűeknek bizonyultak, velem közölni szíveskedjenek?' A gyakorlatban kialakuló helyzeteket számba vevő Gátvédelem című könyvecskét — gr. Bethlen András, földmívelésügyi miniszter és a Kvassay vezette kultúrmérnöki szolgálat támogatásával — Péch 1892-ben jelentette meg. Jóllehet Péch akkor már a Földmívelésügyi Minisztérium vízrajzi osztályának tényleges és szellemi vezetőjeként komoly nevet szerzett magának a hazai vízügyi szolgálatban, mégis bizonyította ezzel a könyvvel, tudományos munkássága ellenére sem veszett ki belőle a „gumicsizmás” mérnökök iránti megbecsülés és kollegialitás. Könyve az első magyar nyelvű árvízvédelmi szakkönyv, amely mérnökök százainak lett a későbbiek során mindennapi társa a töltések célszerű megtervezésénél és építésénél, valamint az árvízi helyzetek értékelésekor és az alkalmazott eljárások eldöntésekor. Péch József: Gátvédelem (1892) Önvallomásnak is beillenek a kötet előszavának sorai: „...amidőn [a kezdő mérnök] legelőször vesz részt az árvíz elleni küzdelemben, teljes tájékozatlanságában r nagy szorultságában azt sem tudja, kit kérdezzen meg, [...] kinek a tanácsát kövesse, hogy a reá bízott védelmet célszerűen vezethesse. ” mm Forrásadatok: OMSZ Szőj ka Gusztáv (1835-1887) Az árvédekezés kiváló szakembere volt, akinek új eljárási módjait és tapasztalatait Péch József Gfavédelem” c. művében adta közre. Szegeden hunyt el. Országos Vízjelző Szolgálat Kezdőidőpont: 2010.02.20. 06 UTC Hóvastagság adatok (cm) 2010. február 20.
