Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)
2010. február
Február 23-28. Február 23., kedd 7:00 A Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (DDKÖVIZIG) a 05.02. Kölked-bédai belvízvédelmi szakaszán március 5. 14:00 óráig I. fokú készültségben védekezett a belvizek ellen. 7:00 A DDKÖVIZIG a 05.03. Balatonlelle belvízvédelmi szakaszán március 17. 14:00 óráig belvízvédekezést végzett (I. fok). A KDVKÖVIZIG belvízvédelmi készültséget rendelt el (és tartott fenn március 18-ig) a 02.02. Észak-Dunavölgyi és a 02.03. Ráckevei- soroksári-) Dunamente belvízvédelmi szakaszokon. Február 24., szerda 6:00 Az ADUKÖVIZIG I. fokú belvízvédelmi készültséget rendelt el (és tartott fenn március 26-ig) a 03.01. belvízvédelmi szakaszon, valamint a Hercegszántói és a Kara- pancsai szivattyútelepeken. Február 27., szombat A KDVKÖVIZIG árvízvédelmi készültséget rendelt el és tartott fenn az Ipolyon március 2-ig. Az Ipolyon megindult árhullám hatására a vízállás Ipolytarnócnál jelenleg 344 cm, áradó tendenciájú. A település szélső házait védő depónia korábban homokzsákkal elzárt átereszei tartják a vizet Az EKÖVIZIG árvízvédelmi készültséget rendelt egyes védvonalaira és tartott fenn március 9-ig. Február 28., vasárnap A Balaton vízszintje elérte a felső szabályozási szintet, a siófoki vízmércén a 110 cm-t, ekkor azonban a Balatont még állójég borította. Megnehezítik a védekezést a lopások A TIKÖVIZIG sajtóközleménye 2010. február 24. Az elmúlt években több mint ötven lopás történt a Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság területén. A legtöbb esetben zsilipeket, szivattyútelepeket, elektromos berendezéseket rongáltak meg. Különösen a fémtolvajok okoznak gondot. A Bakonszeg, Bihartorda, Nagyrábé térségét védő Felmentői szivattyútelepet 2007-ben, egymás után háromszor is megrongálták, gyakorlatilag üzemképtelenné tették. Transzformátort, 15 oszlop közül a kábeleket, a gazfogókat (gerebeket), villamos- berendezéseket vitték el. Az EON és a TIKÖVIZIG kára elérte a 10 millió forintot, amiből csak az igazgatóság vesztesége több mint 4 millió forint volt. Megtörtént, hogy a Berettyó töltésén lévő zsilipet tették teljesen használhatatlanná. Csak ebben az egy esetben a kár meghaladta a 3,5 millió forintot. Legutóbb a Folyási szivattyútelepet tették tönkre a tolvajok. Ellopták a szivattyú előtt lévő vasrácsokat, a gerebeket, amelyek rendeltetése a vízfolyáson érkező szemét, gaz felfogása. Ezzel üzemképtelenné tették a berendezést, mert ha a szemét bekerül a szivattyúba, akkor tönkre teheti azt. A kár megközelíti az egymillió forintot. Mindez most, védekezés idején okoz igazán nagy nehézséget a TIKÖVIZIG-nek. A Folyási szivattyútelepen jelenleg másodfokú a belvízvédelmi készültség. A szivattyútelepet csak ideiglenes módon lehet üzemeltetni. Ha ezt nem tenné meg az igazgatóság, nem csak a külterületek, hanem közvetlenül Folyás és Görbeháza belterülete is veszélybe kerülne. Közvetett hatása pedig ettől jóval nagyobb. Az igazgatóság felhívja a figyelmet arra, hogy egy-egy ilyen károkozásnak az anyagi veszteségen túl a legnagyobb hátránya az hogy a környező településeken élők ár- és belvízi biztonsága kerül veszélybe. Belterületi elöntés a Duna-Tisza-közén, Vedresszéknél Belvízjárás, belvízjárta terület Belvízjárásnak nevezzük a belvizek keletkezésének, az elöntés nagyságának, tartósságának, gyakoriságának és egyéb hidrológiai tulajdonságainak összességét. A belvízjárta területi, belvízzel gyakran elborított terület, amelynek domborzati és talajadottságai miatt belvíz megjelenésére általában, még viszonylag kisebb csapadék esetén is számítani lehet. Belvízgazdálkodás - belvízhasznosítás Belvízgazdálkodásnak nevezzük a szabályozott belvíz- elvezetést az évjáratok változó hidrológiai feltételeinek figyelembe vételével. Célja, hogy a víz korlátlan elvezetése ne lehessen oka a korábban kedvező termőhelyi tulajdonságú területek vízviszonyai leromlásának. Megvalósítási eszközei: az üzemen belüli, víz- rendezési célból végzett műszaki, agrotechnikai és agronómiái tevékenységek. A belvízhasznosítás a télvégi, tavaszi belvizek egy részének későbbi — vízhiányos időszaki — mezőgazdasági hasznosítása. Elemei megjelennek a belvízgaz dálhodás és belvízvisszatartás tevékenységei között. A belvízhasznosítás alapja a belvíz tározása természetes, illetve mesterséges tározókban és szántóföldeken, a fölös vizek késleltetett beszivárgásával. A tá- rozott belvizek felhasználhatók öntözésre vagy tógazdaságok vízellátására. Belterületi elöntés Szamossályiban
