Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)
2010. szeptember
Szeptember 13-20. Szeptember 13., hétfő 125 éve, 1885-ben ezen a napon hunyt el Budapesten Bodoky Lajos vízépítő mérnök. Szeptember 17., péntek Az ATIKÖVIZIG-nél elkezdődött a Kurca rehabilitációs EU-projektll. üteme, aláírták a projekt támogatási szerződését. Ünnepélyes munkakezdés volt Tiszakere- csenyben a „Beregi árvízvédelmi töltések komplex fejlesztése Vásárosnamény és Lánya között’ c. KE- OP projekt keretében. Szeptember 18., szombat A NYUDUKÖVIZIG helyi vízkár védekezési munkákat végzett a Kebele és Kerka patakokon és a Zalán (szeptember 25-ig). Szeptember 19., vasárnap 6:00 Egy mediterrán ciklon hatására a Mura mellékvízfolyásain intenzív, a Murán lassú áradás alakult ki. Letenyénél az I. árvízvédelmi fokozatot meghaladó, viszonylag kis tömegű árhullám vonult le. A NYUDUKÖVIZIG a Mura 06.04. Letenyei árvízvédelmi szakaszára elrendelte az I. fokú árvízvédelmi készültséget, amelyet szeptember 22-én 22:00 órakor szüntettek meg. 6:00 A NYUDUKÖVIZIG a Rába áradó vízállására tekintettel a 06.02. Körmendi árvízvédelmi szakaszra elrendelte az I. fokú árvízvédelmi készültséget, amelyet szeptember 20-án 18:00 órakor szüntettek meg. Szeptember 20., hétfő 2:00 A Rába a körmendi vízmércén tetőzött 320 cm-es vízállással (I. fok: 300 cm). 16:00 A Mura a letenyei vízmércén tetőzött 358 cm-es vízállással (I. fok: 330 cm). Árvízkár Az árvíz által elöntött területeken az elöntés következtében keletkező kár. Az árvízkár keletkezhet a mederből hullámtérre kilépő víz, valamint a védművek magasságát meghaladó, vagy a véd- műveket átszakító, a mentesített ártérre kilépő árhullám hatására. Az árvízkár magába foglalja az elöntött területeken élő és működő természetes és jogi személyek vagyonában, vagy a védmű- vekben bekövetkező értékcsökkenést. Az árvízkár lehet a vagyonban bekövetkezett tényleges kár, vagy elmaradt haszon, más megközelítésben: közvetlen, ill. közvetett kár. Hossz-szelvény A vízfolyás sodorvonalában, vagy a csatorna középvonalában vett függőleges metszet. Feltünteti a mederfenék, a jobb és a bal part, az árvédelmi töltések lábának, koronájának, a jellemző vízszintek vonalát, a mellékvizek betorkollását, a vízmércék helyét és 0-ponti szintjét, a szabályozási műveket, kanyarulati viszonyokat, a mederbe épített, az azt áthidaló és a parti műtárgyakat, műveket, fontosabb épületeket (pl. gátőrházakat). Magassági kicsinyítése a hosszúságihoz képest rendszerint kisebb mértékű. Árvízi meder A vízfolyás árvizeit is szállító, mély és kiterjedt, rendszerint az anyamederből és a hullámtérből álló összetett folyómeder, amelyet csak árvízkor tölt ki a víz. Kvassay—Vásárhelyi—Paleocapa — 1889. Ha valaki a Tisza-szabályozás történetével foglalkozik, rögtön az elején beleütközik a korábbi munkákban is állandóan felvetődő kérdésbe, vajon a Vásárhelyi-féle koncepció, vagy talán a gr. Széchenyi István által meghívott olasz mérnök, P. Paleocapa elképzelésének eredendő megvalósítása lett volna az igazán célravezető? Jóval több, mint egy évszázaddal ezelőtt a vízügyi szolgálat vezetője, Kvassay Jenő az alábbiak szerint foglalt e kérdésben állást: „Nagyban és egészben tehát Vásárhelyi Pál tervét tartjuk a helyesebbnek, mely a lefolyás viszonyainak rendezésére fektette a fősúlyt, s nem Pa1 eocapá-ét, ki az egészen szabályos medrű Pót akarta a Tiszának mintaképéül elfogadni, és mindent a töltésezéstől várt, mert a folyó medrét eléggé megfelelőnek, eléggé kiképzettnek vélte. Kétségtelen, hogy a Tiszának és mellékfolyóinak igen szép természetes medrük volt, de a töltésezés a kiképezésüket semmivel sem mozdíttatta volna elő, sőt roppant kanyargósságuk miatt, a töltésszakadásoknak örökös okaivá váltak volna. ... Tehát a távoli töltésezéssel, vagyis Paleocapa tervével is oda jutottunk volna, hogy mederszabályozás nélkül teljes eredmény nem érhető el. A természetes sorrendnek ilyen megpáltoztatása, másrész' ről az egyes rendszerek keretében előforduló szabálytalanságok, milyenek a töltésköz megállapításában, az átvágások méreteiben és sorrendjében való rendszertelenségek, oda terelték a köz~ figyelmet, vajon nem magában az alkalmazott rendszerben vannak-e azok az alaphibák, melyeknél fogva a végeredmény soha kielégítő nem lehet. ’’ Kvassaynak minden jel szerint igaza van, jóllehet ha a Tisza-szabályozás eredményeit és veszteségeit mérlegre tesszük, időről-időre mást mutat majd a mérleg nyelve. Ez nem is csoda, hiszen ahogy telik az idő a mérlegelési szempontok is állandóan változnak, s így az eredmény is... Árvízkatasztrófa Az árvíztől mentesített területre betörő árvíz okozta helyzet, ill. állapot, amikor embe^rek életének, anyagi értékeknek veszélyeztetése, súlyos károsodása vagy elpusztulása következik be.
