Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)
2010. január
Árhullámkép Az árhullám valamely folyószelvényre vonatkozó vízhozamait, vagy vízállásait az idő függvényében ábrázoló görbe. Belvízvédekezési készültségi fokozatok A fokozatok a belvízvédekezés műszaki feladatai ellátásának jogszabályban meghatározott intézményes kereteit jelentik. Lehet I., II,. III. fokú és rendkívüli készültség. A készültség egyes fokozataihoz a biztonság érdekében meghatározott intézkedések tartoznak. Ha a belvízi elöntés olyan méreteket ölt, hogy a belvíz lakott területeket, ipartelepeket, főközlekedési utakat, vasutaltat veszélyeztet és további elöntések várhatók, kezdeményezik a rendkívüli készültség elrendelését. Az I-III. fokú készültséget a vízügyi igazgató, a rendkívüli készültséget a vízkárelhárítás irányításáért felelős miniszter, a veszélyhelyzetet a Kormány rendeli el. Belvízi elöntések Magyarországon 1936—2013 között A 20. században a leginkább belvizes időszaknak az 1940—42-es esztendőket tartja a vízügyi történetírás. 1940-ben — az ország mai területét figyelembe véve — a belvíz mintegy 500 ezer hektárt öntött el. 1941-ben újabb hatalmas belvízkárok jelentkeztek: a belvízzel borított terület nagysága ekkor mintegy 400 ezer hektár volt. Az igen csapadékos periódus utolsó esztendejében, 1942-ben volt a legsúlyosabb a belvízi helyzet: a belvízzel borított legnagyobb terület 600 ezer hektár volt. Az ezt követő több mint fél évszázad alatt a belvízi elöntés csak egyetlen esetben, 1966-ban haladta meg a 300 ezer hektárt. Az utóbbi 15 évben, 1999-től viszont már négy olyan év is volt, amikor a belvízi elöntés ezt a 300 ezer - heltáros értéket meghaladta (1999, 2000, 2010 és 2011), annak ellenére, hogy a belvízrendszerek fejlesztése, az elvezető kapacitások bővítése folyamatos volt. 1999-től jól megfigyelhető a szélsőségesen nedves és a szélsőségesen száraz évek, évcsoportok váltakozása. Zagyva A Tisza jobb oldali mellékfolyója az Északi-középhegység és az Alföld területén. Salgótar-jántól K-re ered, a Mátra és a Cserhát közötti völgyben folyik D felé, az Alföldön DK-i irányba fordul, a Jászságon keresztülhaladva Szolnoknál torkollik a Tiszába. Hossza: 179 km, vízgyűjtő területe: 5 677 km2. Nevének első írásos említése 1150 körűire tehető, Anonymus Gestájában Zogeua-ként szerepel. Szláv eredetű szó, töve az ősszláv sodja {„korom”), amelyet sötét vizű folyók jelölésére használtak. A magyarba egy szláv régies kifejezés (Sad^ava) kerülhetett át. Bukó(gát) A bukó mederbe, illetve a partoldalba épített merev szerkezet, amely fölött a víz átfolyhat. Célja a vízszint szabályozása — duzzasztása —, vagy vízhozammérés. Belvízrendszer Belvízcsatorna-hálózatból, műtárgyakból, ezekhez kapcsolódó szivattyútelepekből és belvíztározókból álló zárt síkvidéki vízgyűjtő. A belvízrendszer kisebb rész-vízgyűjtőkre, belvíz-öblözetekre tagolódhat, amelyekek határait a vízgyűjtő-határok alkotják. Magyarországon a jelenleg) elhatárolás szerint 85 belvízrendszer van. A belvízvédelmi szakasz a belvízrendszernek a védekezés célszerű irányításához és végrehajtásához alkalmasan meghatározott része, amely a VIZIG-ek működési területéhez igazodik; területét (határait) jogszabály állapítja meg. Az országban jelenleg 91 belvízvédelmi szakasz van. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (ÉDUKÖVIZIG) árvízvédelmi szakaszai (2010) A védelmi szakasz Folyó, vízfolyás neve és védvonala A mértékadó vízmérce Fokozat elrendelési vízszint (cm) száma neve hossza (km) neve LNV (cm) LNV időpont I. fok II. fok III. fok 01.01. Esztergom-táti 8,337 Duna jp. Esztergom 771 2002. Vili. 18. 500 600 650 01.02. Komárom-almásfüzítöi 14,283 Duna jp. Komárom 801 2002. Vili. 17. 500 620 680 01.03. Vének-dunaremetei 26,433 Duna jp. Nagybajcs 872 2002. Vili. 17. 470 540 610 01.04. Dunaremete-rajkai 35,291 Duna jp. Nagybajcs 872 2002. Vili. 17. 470 540 610 01.05. Vének-dunaszentpáli* 30,253 Mosoni-Duna bp. Nagybajcs 872 2002. Vili. 17. 470 540 610 01.06. Lajta menti 36,218 Lajta főmeder jp. Balparti csatorna bp. Mosonmagyaróvár 315 1965. VI. 9. 160 200 220 01.07. Mosoni-Duna- Rábca menti* 82,422 Mosoni-Duna jp., Rábca Győr 808 2002. Vili. 17. 500 600 650 01.08. Györ-árpási* 30,125 Mosoni-Duna jp., Rába bp. Győr 808 2002. Vili. 17. 500 600 650 01.09. Árpás-répceszemerei* 41,704 Rába bp, Répce árapasztó bp. Vág 456 1900. IV. 9. 250 300 350 01.10. Répcelak-sárvári* 32,626 Répce árapasztó jp., Rába bp. RépcelakÚjhid 422 1965. IV. 25. 250 300 350 01.11. Győr-koroncói* 28,965 Mosoni-Duna jp., Rába jp., Marcal jp, Sokoróaljai Bakonyér jp. és bp.. Iparcsatorna jp. és bp. Győr 808 2002. Vili. 17. 500 600 650 01.12. Koroncó-mórichidai* 37,881 Rába jp.,Marcal bp. Árpás 586 1965. IV. 25. 320 420 480 01.13. Mórichida-sárvári 53,927 Rába jp. Ragyogóhíd** 450 1900. IV. 9. 150 250 300 Megjegyzés: * - A betorkolló mellékfolyókon további mértékadó vízmércék is vannak. / ** - Készültség elrendelő vízmérce.
