Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)
2010. január
Január 11-12 Január 11., hétfő A Berettyó 483 cm-es vízállással tetőzött Szeghalomnál (III. fok: 500 cm). A Berettyó árhullámképe Szeghalomnál A Sebes-Körös 617 cm-es vízállással tetőzött Körösladánynál (III. fok: 600 cm). 01.01. 01.06. 01.11. 01.16. 01.21. 01.26. 01.31. A Sebes-Körös árhullámképe Körösladánynál A Hármas-Körös 750 cm-es vízállással tetőzött Gyománál (III. fok: 750 cm). Január 12., kedd A NYUDUKÖVIZIG a Kis-Balaton Belvízvédelmi Rendszer négy védelmi szakaszán rendelt el I. fokú belvízvédelmi készültséget. A védekezés 24 napon át, február 4-ig tartott. Viharos idő a Kis-Balatonon Belvízkár A belvízborítás okozta kár. Közvetlen belvízkár az épületekben, berendezésekben, közlekedési vonalakban keletkezett kár, továbbá a mezőgazdasági termés mennyiségének csökkenése, minőségének romlása, a tenyészidő módosulása. Közvetett belvízkár a talajszerkezet romlása, a talaj tápanyag készletének mennyiségi csökkenése, minőségi romlása, a művelt talaj szelvény térfogatsúlyának növekedése és a talaj mikrobiológiai aktivitásának csökkenése. A Hármas-Körös árhullámképe Gyománál o A gátőrség kezdetei A Tisza-völgyi ármentesítő társulatok 1858. évi pesti nagygyűlésén Herrich Károly, a Tisza- szabályozás központi főfelügyelője bejelentette: egyes társulatok annyira eladósodtak, hogy a töltés felügyeletét ellátó őreiket sem tudják fizetni. Sürgette a társulatokat: kérjék a helytartóságot, hogy hozzanak jó és szigorú gátrendszabályokat, mert amíg a mentesített terület nem népesedik be kellőképpen, ezek az építmények „a gondatlanság vagy rosszakarót áldozatai lehetnek csak közép vízveszély esetén is - ha mindjárt az elemmel a legbiztosabban megküzd- hetnének is.” Herrich azt javasolta, hogy minden öt-hat kilométernyi töltésszakaszra tartós, jó anyagokból épített, de olcsó gátőrházat telepítsenek. Ha a társulatok összefognak, s megadott típusterv alapján egyazon vállalkozóval építtetik meg gátőrházaikat, ez a megoldás nem jelenthet túlzott anyagi megterhelést számukra. A régebbi időkben, a jobbára közerővel épült dunai töltéseken nem is voltak gátőrházak; az őr- személyzetet többnyire a szomszédos községekben helyezték el. A századfordulóra gyökeresen megváltozott a helyzet. A gátőrök ekkor már a védvonalakon laktak, s ,, . , ,0001 „ u i ’-i Herrich Karoly (1818-1888 ugyanott helyeztek J ' el az árvédelmi szertárakat is. Az akkori statisztika szerint a Duna mentén 298, a Tisza völgyében 626 gátőr teljesített szolgálatot. A források a gátőrökön kívül megemlítik a gátfelügyelőket és a gátbiztosokat is.
