Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)
2010. június
Rétalap Rétalap község Győr-Moson-Sopron megyében, a Győri járásban található, Bőnytől 7 km-re délkeletre. A község nevének második fele, az Alap, valószínűleg az ótörök „alp” szóból származik, melynek magyar jelentése „hős, dalia”. Az előtagként szereplő „Rét” szó kétféle magyarázattal is bír. Egyik feltevés szerint a mocsaras, vizes területet, kaszálót jelenti. A másik magyarázat szerint jelentheti a „téli legelőt” a nyári legelőt jelölő mező szóval szemben. A Cuhai-Bakony-ér mellett fekvő település első említése 1216-ból származik, III. Ince pápa összeíró levelében említik a települést „Olup” néven. (Egy 1360-ból származó oklevél pedig „Zentpe-turolup”-ként ír róla.) A Reethalap névvel 1517-ből származó oklevélen találkozunk előszörA 17. sz. eleji török hódoltság idején a falu elnéptelenedett, s csak a század végén kezdett újra megtelni élettel. A közbirtokossági szerkezet 1702-ben jött létre Rétalapon, csakúgy, mint Bőnyben is. Ettől az időponttól kezdve Rétalap és Bőny sorsa, élete szorosan összekapcsolódott. 18. század végén megkezdődött a térség számos apró településének egyesítése, amely 1840-ben zárult le, s létrejött a térségben az önálló települési szervezettel rendelkező Bőny, valamint az azzal nem rendelkező Rétalap. A helyzetet az 1888. évi belügyminiszteri határozat rendezte, amely kimondta Bőny és Rétalap egyesítését, Bőnyrétalap néven. A település önálló község státuszát csak 1992. január 1-jén kapta vissza. A térség fő vízgyűjtője a Cuhai-Bakony-ér, amelynek teljesen elfajult medrében lefolyó víz egykor nemcsak a vízfolyás árterét mocsarasította el, hanem öt községet - köztük Rétalap falut — is gyakorta elöntötte. Az 1939-ben megalakult Cuhai Bakonyér Lecsapoló Társulat az 1941-42 közötti években, majd az 1950-as évek második felében a vízügyi igazgatóság - összességében mintegy 40 km-es nyílt árokkal oldotta meg a 2560 hektáros terület lecsapolását A Győri kistérségben fekvő település határa többnyire jó minőségű szántóföld, amely a múltban és ma is az itt élő emberek megélhetésének fő forrása. A település lakónak száma 550 fő. A Duna-medence csapadéktérképe A magyarországi meteorológiai radarhálózat összesített csapadék intenzitás térképe (mm/h) (OMSZ) Készült: 2010. június 2-án, helyi idő szerint 08:00 órakor, az elmúlt 15 perc intenzitás-méréseinek adatai alapján Forrásadatok: OMSZ Országos Vízjelző Szolgálat 2010. június 2-án 07 órát megelőző 24 órában lehullott csapadék, mm-ben NEVEZETES ÁRVIZEINK Az 1999-es évben is folytatódott az előző években megindult nedves periódus: alig négy hónap elteltével ismét rendkívüli méretű árhullám alakult ki és vonult le a Bodrogon és a Közép-Tiszán. Március elején a Tisza minden egyes mellékfolyóján különböző méretű árhullám indult el. A Bodrog sárospataki vízmércéjén az áradás 111 éves rekordot, az 1888-ban mért addigi legnagyobb vízszintet döntötte meg. Ez a rendkívüli árhullám annak ellenére alakult ki, hogy a vízgyűjtő területre a hóolvadás során — csaknem hat héten át — jelentősebb mennyiségű eső hullott volna. A Tisza és a Bodrog árhulláma egyidőben érte el Tokajt és ott egymásra halmozódtak. Tokaj és Csongrád között az árhullám tetőző vízszintje minden szelvényben meghaladta az eddig észlelt maximumot, helyenként 65-75 cm-rel.
