Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)
2010. június
Június 2 A Duna-medence csapadéktérképe A Kormány a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény 2. § (2) bekezdés g) és j) pontja szerinti árvízi veszélyhelyzetet hirdetett ki, valamint a veszélyhelyzetnek megfelelően rendkívüli készültséget rendel el Borsod- Abaúj-Zemplén megye teljes közigazgatási területére, valamint több más térségre. A Kormány határozata alapján az OMIT rendkívüli védekezést rendelt el. 11:00 A védekezési munkák segítése érdekében a FETIKÖVIZIG-től 24 főt átvezényeltek az KDVKÖVIZIG területére. 11:20 Vízrajzi mérőcsoportot rendeltek ki a FETIKÖVIZIG-től az ÉKÖVIZIG működési területére. A KÖDUKÖVIZIG helyi vízkár készültségeket rendelt el a Sió vízrendszerében, a Rák-patakon, a Völgységi-patakon és a Sión. A készültségek érintették Kakasd és Bonyhád településeket. A készültséget június 2-6. között tartották fenn. 18:00 A Hernád és a Sajó a vízgyűjtőjén az elmúlt napokban hullott rendkívül intenzív csapadékok hatására gyors vizszint-emelkedéssel járó árhullámok indultak el. Ennek következtében már III. fokú készültséget meghaladó, LNV szintet megközelítő, ill. azon túllépő vízszintek alakultak ki és áradó tendencia mellett folyamatosan tovább emelkedő szintek tapasztalhatóak. 18:00 A Bódva felső szakaszán már az LNV-t 20 cm-rel meghaladó szintek alakultak ki. 18:00 A kialakult hidrometeorológiai helyzetre való tekintettel a Kormány döntése alapján 18:00-kor a Hernádra, a Sajóra, valamint az állami védvonalakkal nem védett Bódvára rendkívüli árvízvédelmi fokozatot rendeltek el. Június 2., szerda Forrásadatok: OMSZ Országos Vízjelző Szolgálat 2010. június 2-án 07 órát megelőző 96 órában lehullott csapadék, mm-ben Kvassay Jenő az árvízi töltésméretek meghatározásának nehézségéről — 1889. A teljes árvédelemnél a legfontosabb kérdések a töltéseknek adandó magasság és a töltéskor vagyis az a távolság, melyet a meder mindkét, vagy csak egyik partján a vittek lefolyására hagyunk. A töltéseknek adandó magasság függ: 1. az árvizek magasságától; 2. attól a magasság-többlettől, mely a vizeknek töltések közéfogása következtében szükségkép pen előáll. A legnagyobb árvizek magassága, természetszerűleg nem állandó, hanem változó; r ezért igen bajos meghatározni azt a magasságot, melyre az egész töltésezést alapítni kell. E tekintetben az eddigelé ismert legnagyobb árvizekből szoktak kiindulni és a töltések magasságát bogyójuk viszonyítva meghatározni. Ez azonban fölötte nehézjeladat; egyrészt, mert kellő hosszú időre szóló megfigyeléseknek ritkán vagyunk birtokában, legföljebb egyes népesebb városok vagy községek mellett; másrészről, mert misem biztosít az iránt, hogy az eddig ismert legnagyobb árvíznél még sokkal nagyobbak is nem fordulhatnának elő tisztán meteorológiai okokból, figyelmen kívül hagyva minden emberi ténykedést, mi a folyó vízjárását ez irányban befolyásolhatná. Igen sokan vannak, kik a teljes árvédelmet azért ítélik el, mert nem vagyunk képesek semmi biztosítékot kimutatni az iránt, hogy az árvizek magassága nem fog-ejelentékenyen emelkedni az eddig ismert legnagyobb mérceállásokhoz képest. Kvassay Jenő: A csekély esésű folyók szabályozásának alapelvei különös tekintettel a Tisza völgyére. Bp., 1889.
