Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)
2010. május
Május 19. Május 19., szerda A Sajó folyamatosan apad. Az elmúlt 24 órában az árvízi védekezésben 2324 fő volt a foglalkoztatottak létszáma. Az árvízvédelmi előző napi költsége 187 millió Ft volt, Május 14-től göngyölítve 466 millió Ft. Az árvízvédekezésben az elmúlt napon felhasznált homokzsák mennyisége 57 000 db. Az EKÖVIZIG területén a szegedi, gyulai, szombathelyi, bajai, győri, nyíregyházi és debreceni KOVIZIG-ektől átvezényelt összesen 174 műszaki irányító és fizikai dolgozó segíti a védekezési munkát. Az önkormányzati védekezésekhez a területileg illetékes KÖVIZIG-ek — ahol az indokolt — térítésmentesen biztosítanak homokzsákot, ezen kívül szivattyúkkal valamint műszaki irányítással segítik a védekezési munkákat. A Bodrog mentén található zsilipeket az emelkedő vízszintek miatt lezárták. A Sajón rögzítették a tetőző vízszinteket. Megtöltött homokzsákokat deponáltak a Névtelen patak bp-i, a Keleméri-patak jp-i vissza- töltésezésénél, valamint a Flangony-patak bp. térségében. A Gönci-patak árvize során a jobb parton kiömlő víz szintje az árvédelmi töltés és a Gönci-patak jobbparti visszatöltésezése által bezárt területen összegyülekezve, körülbelül 10 cm-re közelítette meg a töltéskorona szintjét. A Hernád jp. 12+650—12+660 tkm szelvények között az OMIT engedélyével megbontották a töltést a víz visszavezetése miatt. Folytatódott a Jászteleki és Borsóhalmi szükségtározók feltöltése. Töltéseink hagymahéj-szerkezete Árvízvédelmi töltéseink az elmúlt másfélszáz év alatt több ütemben épültek ki. Az árvízi biztonsági koncepció alapfilozófiája szerint — a 19. századi kezdetektől egészen a huszadik század hetvenes évekig — az árvízvédelmi töltésnek (előre meghatározott, a biztonságot szolgáló mértékben) magasabbnak kell lennie, mint a korábbi legmagasabb árvízszint (LNV). A töltések nagyságát tehát többnyire az LNV-hez igazították. A töltés magasításával azonban - a rézsűhajlás változatlanul hagyása mellett - a keresztmetszet növekedésével is számolni kellett. Emiatt sokszor csak húsz-negyven centiméter vastag külső réteg került a töltésre, a manapság már általánosan elfogadott humuszos fedőréteg eltávolítása nélkül. Az árvízszintek emelkedésével így alakultak ki a többször erősített, úgynevezett „hagyma- héj-szerkezetű” töltések, melyeknél gyenge, nem megfelelő rétegek kerülhettek a gátba. Ez a jelenség két okra is visszavezethető. Egyrészt: mivel a humuszos feltalajt nem távolították el, a régi töltés felületén kontúrszivárgás alakulhatott ki. Másrészt: a rézsűre helyezett töltésmagasítást nem lehetett a korabeli kordés-talicskás építési módszerekkel tömöríteni, így ezeken a töltéshelyeken jobb vízvezető réteg alakult ki. (Jó példa erre a Tiszadob és Polgár között hét ütemben épült úgynevezett Széchenyi-töltés.) Mai töltésrendszerünk egyes szivárgási—állékonysági problémái erre a töltésszerkezeti sajátosságra is visszavezethetők. A Kettős-Körös mellett A Maros mellett A Hármas-Körös mellett A Hármas-Körös és a Tisza mellett A Tisza mellett 1895. NV Jelmagyarázat: Töltésméretek _____az 1932. évi árvíz után l az 1919. évi árvíz után jaz 1895. évi árvíz után ^^_az 1877. évi árvíz után ® az 1881. évi árvíz után az 1881. évi árvíz után A Maros mellett A többször erősített Széchenyi-töltés minta-keresztszelvénye a Tisza Tiszadob-Polgár közötti szakaszán (54+000-65+000)
