Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)

2010. május

Május 19. Május 19., szerda Az ÉDUKÖVIZIG belvízvédelmi készültsé­get rendelt el a belvízvédelmi szakaszaira és tartott fenn június 29-ig. Az OMSZ tájékoztatása szerint fokozatosan javul az időjárás annak köszönhetően, hogy az elmúlt napok rendkívüli időjárását okozó cik­lon lassan gyengülve kelet, északkelet felé mozdul el, de a következő napokban továbbra is ez a ciklon határozza meg időjárásunkat. Folyóink elsőrendű, állami fővédvonalain je­lenleg 1088 km hosszban van védelmi készült­ség érvényben. 6:00 A Tisza és mellékfolyói, az észak-magyar­országi folyók hazai területen áradnak. 6:00 Az Ipoly vízállása Ipolytarnócnál 356 cm, Nógrádszakálnál 337 cm (II. fok 350 cm); II. fokú árvízvédelmi készültség van érvényben. 6:00 A Kapóson árhullám vonul le, Kurdnál a vízállás 420 cm (LNV: 482 cm). 6:00 A Velencei tóból a vízeresztés 1,5 mV sec, a vízállás 180 cm. 6:00 A Balaton vízállása 126 cm, a magas víz­szint erős északi szél esetén okozhat problé­mákat, ami a déli parton az ádagolt vízszint­hez képest 30 cm-rel nagyobb vízállást ered­ményezhet. Ebben az esetben várhatóan víz alá kerülnek a közveden partmenti területek. 6:00-12:00 Szamos Tunyogmatolcsnál 630 cm- rel tetőzött (I. fok: 600 cm). 7:41 Az Ml-es autópálya Cuhai-Bakony-ér hídjának felvizén, a bal parti rézsűburkolaton kb. 1 m2-es beszakadást, kimosódást észlelt az autópályamérnökség műszaki ügyeletese. 9:00 Az Ml-es autópályánál a korábbi kimo- sódás jelentősen továbbfejlődött. Nyomás alatti átfolyás a Tolcsva-patak hídjánál Vámosújfaluban NEVEZETES ÁRVIZEINK Az 1966. februári Körös-völgyi árvíz során a Berettyó folyó bal partján, Szeghalom térségé­ben a jeges árvíz különösen veszélyes helyzetet okozott és bár az intenzív védekezéssel a várost sikerült megmenteni az elöntéstől, de a jeges ár­víz a Berettyón töltésszakadásokat okozott. Ezt követően a Fehér-Körös jobb partján a határ felett, román területen keletkezett töltésszaka­dás. A terepen lefolyó víz a határon húzódó lo­kalizáló töltést átszakította, s a Fehér- és a Fekete-Körös közötti deltát elöntötte az árvíz. 1966. február A Berettyó átszakadt bal parti töltésének helyreállítása Árvízvédelmi fáklya A 2010. évi árvízvédekezéseknél több tízezer fáklyát használtak fel. A képen látható fáklya azonban korábbi, a kunszentmártoni védekezésnél használták 2006. április 20-án és onnan került a Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum gyűjteményébe Homokzsák és fáklya Az árvízi védekezés eszközei és módszerei az elmúlt másfél évszázad alatt alaposan megvál­toztak. A gáton vágtató, hírvivő lovasküldönc helyét átvette a mobiltelefon. A homokzsáko­kat lovasszekér helyett gépkocsival, kétéltűvel, vagy helikopterrel szállítják. Ha szükséges, a szádfalverő gépek is a védekezők rendelkezé­sére állnak. Mindössze két eszköz élte túl az el­múlt korokat: a homokzsák és a fáklya. Ha a 19. századvég nagy tiszai védekezéseiről ké­szült fényképeket nézzük, mindig láthatók ho­mokzsákból rakott ideiglenes védművek. Legfeljebb a felhasznált mennyiség volt ki­sebb, mint 2013-ban, s valószínűleg a töltések magasítását is lassabban végezték. A régi képe­ken fáklyát persze nem találunk, hiszen azok csak sötétedéskor kerültek elő, ilyenkor vi­szont nem volt fotográfus, aki fényképezni tu­dott volna. De nagy mennyiségben fogyott a fáklya, amint arról az egykori árvízi anyagki­mutatások is tanúskodnak.

Next

/
Thumbnails
Contents