Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)

2010. május

Mértékadó árvízszint (MÁSZ)

Az a vízállás, amely - vagy a nála alacsonyabbak ellen — védekezni kívánunk. Ennek alapján választják meg, jelölik ki az árvízvédelmi művek magassági méreteit. Régebben mindig a korábban előfordult legmagasabb — illetve azt további biztonsági szinttel megemelt — vízállást fogadták el mértékadónak. 1973 óta hazánkban egységesen az évi legnagyobb jégmentes árvízszint meghatározott előfordulási valószínűségű (adagos visszatérési időben is kifejezhető) értéke a mértékadó. Árvízvédelmi vonalainkat azóta úgy fejlesztették, hogy

— a fő védvonalak az átlagosan 100 évenként,

— a városok és ipartelepek védvonalai legalább az ádagosan 120-150 évenként,

— egyes, különösen magas fokú árvízvédelmi biztonságot igénylő területek (Budapest, Győr, Szeged, stb.) védvonalai ádagosan kb. 1000 évenként,

— a kevésbé értékes területek védvonalai az ádagosan 60-80 évenként

egyszer előforduló árvizek ellen nyújtsanak védelmet.. Az érvényes mértékadó árvízszinteket, a vonatkozó utasítások mellékleteként, táblázatokba foglalják.

Vízkárokkal érintett vízfolyások az ÉKÖVIZIG működési területén 2010 május-júniusban M=1.500000