Szlávik Lajos (szerk.): A 2013. évi dunai árvíz (Vízügyi Közlemények, Különszám, 2013)
Csík András-Gauzer Balázs-Gnandt Boglárka-Hunyady Adrienn: Az Országos Vízjelző Szolgálat tevékenysége a 2013. évi júniusi dunai árvíz ideje alatt
Az Országos Vízjelző Szolgálat tevékenysége a 2013. évi júniusi dunai árvíz ideje alatt 89 3.3. Az Országos Vízjelző Szolgálat árvíz alatti előrejelzései Az ÓVSZ szakemberei által kifejlesztett OLSER rendszer az összegyülekezési folyamatok teljes spektrumának a modellezésére alkalmas, beleértve a hófelhalmo- zódási és olvadási folyamatok, az intercepciós, a párolgási, és a beszivárgási, valamint a felszíni és a különböző felszín alatt lefolyási folyamatok nyomon követését is. A rendszer térben is és a paramétereket tekintve is osztott szerkezetű, mely tulajdonságából következően képes az egyes részterületek egymástól eltérő esésviszonyainak és kitettségének, különböző talajtani, növényborítottsági stb. jellemzőinek a figyelembe vételére. A rendszer a következő hat napra vonatkozó meteorológiai előrejelzések figyelembe vételére alkalmas, megteremtve a lehetőséget ezzel a folyamatok korai fázisában történő, megnyugtató időelőnyü előrejelzésére, sőt, a csapadékhullást megelőzően közzétett figyelemfelhívásra, figyelmeztetésre is. Ha elemezzük egy adott árhullám levonulása során előálló előrejelzési helyzeteket, akkor az alkalmazható módszerek, és a várható előrejelzési hibát befolyásoló tényezők szempontjából több fázist különböztethetünk meg. Ezek jellemzőit az 1. táblázatban foglaljuk össze. Az ÓVSZ előrejelzéseire - az 1. táblázatban vázolt felosztás szerint csoportosítva - az alábbi megállapításokat tehetjük: 1. fázis: 2013. május 29 - június 3. Az ÓVSZ az első Hidrometeorológiai Tájékoztatóját május 29-én délelőtt, tehát még a csapadékhullás megindulása előtti napon adta ki. Az első napokban az ÓVSZ ezekben még csak egy jelentős árhullám kialakulásának a lehetőségét vázolja. A június 1-jei tájékoztatóban már Nagybajcsra és Budapestre egyaránt 800 cm körüli tetőzést prognosztizál, ami mintegy 1 méterrel múlja alul a tény1. táblázat.Egy árhullám levonulásának különböző fázisai az előrejelzési folyamat szempontjából Az előrejelzési fázis sorszáma Az előrejelzési fázis leírása Az előrejelzési hibát leginkább befolyásoló tényező 1. fázis Az árhullámot kiváltó meteorológiai folyamatok még nem zárultak le. A csapadék még nem, vagy csak részben hullott le a vízgyűjtőre. Az előrejelzés döntően, vagy jelentős mértékben a csapadék előrejelzésekre támaszkodik. Csapadék előrejelzés 2. fázis Az árhullámot kiváltó csapadék zöme már lehullott a vízgyűjtőre, az előrejelzés a mért csapadék értékekre támaszkodhat. Az összegyülekezési folyamatok még nem zárultak le, a víz nagy része még nem érte el a folyómedreket. Csapadék-lefolyás (hidrológiai) modell 3. fázis Az összegyülekezési folyamat jórészt befejeződött, a víz nagy része már a folyómedrekben van. Medertranszformációs (hidraulikai) modell
