Szlávik Lajos (szerk.): A 2013. évi dunai árvíz (Vízügyi Közlemények, Különszám, 2013)

Váradi József: Tudomány az operatív védekezés szolgálatában

Tudomány az árvízvédekezés szolgálatában

289

2. A Tudományos Tanács munkája a 2013. évi dunai árvíz során

A Duna 2013. évi rendkívüli árvize idején a Tudományos Tanács két alkalommal ülésezett és összefoglalóan az alábbi megállapításokat tette:

1. A Duna nem merítette ki hidrológiai lehetőségeit, kialakulhat a mostaninál nagyobb árvíz is.

2. A Tanács egybehangzóan megfogalmazta, hogy a szélsőséges árvizek előfordulási valószínűsége növekszik, ennek megfelelően az árvizek kezelése aktuális, kiemelt feladata a vízügyi szolgálatnak.

3. A Tanács egyetértett abban, hogy a Duna esetében nincs lehetőség az árvizek tározással történő mérséklésére, a vízátvezetés sem reális alternatíva. A vízkormányzási megoldásokban rejlő lehetőségeket azonban vizsgálni kell.

4. Az árvízszintek emelkedése miatt egyes helyeken az eddigi magaspartokat az árvízszint meghaladja, azok „kimerültek”. Indokolt a mértékadó árhullám újraszámítása.

5. A védművek kiépítése szempontjából mindig az előrejelzett vízállásérték konfidencia-intervallumának tetejét kell mértékadónak tekinteni.

6. A Tanács az előrejelzést, mint az egyik legfontosabb árvízvédekezési eszközt, kiemelten fontos területnek tartja, amelyet fejleszteni kell. Első körben javasolják célul kitűzni az előrejelzés technikai feltételének javítását, aminek kertében mintegy 70-80 millió Ft beruházással a hardver lehetőségeket kell javítani. Felmerült az előrejelzés szervezeti és létszám feltételeinek felülvizsgálata is.

7. A mostani árvíz apropóján célszerű és javasolható a mobilfalak, mobilgátak külföldi tervezési, működési tapasztalatainak összegyűjtése.

8. A Tanács felvetette annak szükségességét, hogy a most kialakult árvízi helyzetet fel kellene használni a Római parti mobil gát magvalósításának még pontosabb megalapozására. Ezen a helyen egyébként is indokolt az altalaj vizsgálatok kivitelezést megelőző elvégzése. Ennek során rögzíteni kellene a Nánási út-Királyok útja védvonal mögötti területek felszíni és felszín alatti vizeinek helyzetét.

9. A kivitelezési munkák pályáztatása esetén nem véletlenül szerepel előírásként a védekezési munkákban való gyakorlat igazolása, hiszen a töltésszakadás közvetlen veszélyét a védekezési gyakorlattal nem rendelkező kivitelező is előidézheti.

10. Az önkormányzati tulajdonú, földből készült védművek állapota a depónia minőségének szintjén mozog; a magasságuk a többszöri kiépítéssel nőtt ugyan, de anyaguk nem megfelelő, a keresztmetszetük elégtelen, az állékonyságuk csapnivaló. Amennyiben a jövőben az önkormányzati töltésekkel számolni kell, jelentős fejlesztésükre, rekonstrukciójukra van szükség.

11. Az árvízi terhelés növekedése miatt a Nagy-Duna jobb parti töltéseinél gyakoribbá váltak az árvízi jelenségek. Úgy tűnik, hogy az ötven évvel ezelőtt