Szlávik Lajos (szerk.): A 2013. évi dunai árvíz (Vízügyi Közlemények, Különszám, 2013)
Homokiné Ujváry Katalin: A 2013. júniusi dunai árvíz időjárási háttere
22 Homokiné Ujváry Katalin 2. Az árhullámot megelőző időszak időjárási jellemzői Az Országos Vízjelző Szolgálat minden év március elején tájékozatót ad ki a Duna és a Tisza tavasszal várható lefolyási viszonyairól a vízgyűjtők téli csapadék-, hőmérséklet-, valamint a hókészletének alakulása alapján [ÓVSZ, 2013]. Ez a tájékoztató a Duna nagymarosi vízgyűjtőjére a csapadék tekintetében következő megállapításokat tartalmazta: „A 2012. november 1-től 2013. február 28-ig terjedő időszakban a Duna nagymarosi vízgyűjtőjén a rendelkezésre álló csapadék adatok alapján a lehullott csapadék összege 272 mm-re adódott. Ez az érték meghaladja az elmúlt 27 év átlagát (230,6 mm), annak 118%-a. A legcsapadékosabb hónap a január volt, de decemberben és februárban is az átlagot meghaladó csapadék esett, és a novemberi mennyiség is alig maradt el a sokéves átlag értékétől, az idei csapadék mennyisége jelentősen felülmúlja a tavalyi, és az utóbbi pár év értékeit is. ” (1. ábra) csapadék [mm] csapadék [nini] 2008 2009 2010 2011 2012 2013 1. ábra. Havi csapadékértékek 2012-13 telén (balra) és a téli csapadékviszonyok az elmúlt években (jobbra) a Duna nagymarosi vízgyűjtőjén A hőmérséklet vonatkozásában: „ ... a Duna nagymarosi vízgyűjtő területén a téli időszak elején, novemberben az átlagnál melegebb volt, decemberben és januárban hőmérsékletek az átlagos értékek közelében alakultak, a februári hőmérsékletek a nagyon hideg tavalyi értékekhez képest kevésbé voltak alacsonyak, de idén is mindenhol jelentősen elmaradtak az ilyenkor megszokott értékektől. ” Hóviszonyok tekintetében: „Az átlagosnál csapadékosabb, februárban az átlagosnál hidegebb téli időszak végén, a Duna nagymarosi vízgyűjtő területén felhalmozódott hóban tárolt vízkészlet értéke jelentősen meghaladja a sokéves átlag értékét. ” (2. ábra)
