Szlávik Lajos (szerk.): A 2013. évi dunai árvíz (Vízügyi Közlemények, Különszám, 2013)
Láng István: A 2013. évi rendkívüli dunai árvíz elleni védekezés országos irányítása
A 2013. évi rendkívüli dunai árvíz elleni védekezés országos irányítása 19 egy részének védképessége egy rekord méretű árvíznél „kimerül”. • Nagy hangsúlyt kell fektetni az előírás szerinti őri létszám biztositására. • A védekező állomány pihenéséről és élelmiszer ellátásáról gondoskodni kell. • Az árvízszintek emelkedésével nagyobb figyelmet kell fordítani a talajmechanikai problémák kezelésére. Az önkormányzati segítségnyújtás tapasztalatai és feladatai az alábbiak szerint foglalhatók össze: • A megvalósításra megválasztott védekezési nyomvonalak nem mindig voltak jók, a műszaki irányító későn érkezett, már nem lehetett megváltoztatni, korrigálni a nyomvonalat. Ezért is fontos, hogy a település rendelkezzen vízkárelháritási tervvel. • A védekezés idején tisztázni kell a műszaki vezetés összetételét, elkerülendő az irányítási problémákat. • Nagy hangsúlyt kell fektetni arra, hogy egy-egy település az ottani feladatok jellegének megfelelő árvízvédelmi induló készletekkel rendelkezzen. • Több műszaki irányítóra van szükség. A Duna mentén aránylag kevés ön- kormányzati védekezés volt, mégis ezekhez gyakorlatilag a teljes vízügyi műszaki irányítói állományt mozgósítani kellett. A 2013. évi rendkívüli dunai árvíz a vízügyi kutatások hangsúlyán is változtatott: • Egyértelművé vált, hogy a vízállásra épülő hidrológiai statisztikai módszerek felülvizsgálata mellett be kell vezetni a vízhozam alapú árvízszint számításokat. • Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a talajmechanikai kutatásokra. Az előrejelzések hibahatára és az ebből eredő kockázat már kisebb, mint a talajmechanikai hibákból eredőké. • Az ideiglenes önkormányzati védvonalak iránt megnőtt az igény. Minősíteni kell a lehetséges alkalmazásokat és szélesebb technológiai spektrumot kell kínálni az alkalmazásokban. 9 9. Következmények, stratégiai döntések 2013-ban a legnagyobb folyónkon, a Dunán volt rekord árvíz. Érhető, hogy az érintettség miatt ez megkövetelte a folyamatban lévő árvízvédelmi elképzelések felülvizsgálatát és a szükséges intézkedések meghozatalát. Az árvíz alapvetően öt területen váltott ki meghatározó intézkedéseket: A nagyvízi meder levezető képességének biztosítása Ez az árvíz váltotta ki azt a kormányhatározat, amely a nagyvizi meder kezelésének jogszabályi hátterét megteremtette. Egyértelművé vált, hogy a nagyvízi meder vízvezető-képességének folyamatos romlása következtében az emelkedő vízszintek elviszik a drágán megépült árvízvédelmi töltések védképességét.
