Szlávik Lajos (szerk.): A 2013. évi dunai árvíz (Vízügyi Közlemények, Különszám, 2013)
Láng István: A 2013. évi rendkívüli dunai árvíz elleni védekezés országos irányítása
20 Láng István Ezért a nagyvízi meder állapotát legalább stabilizálni kell, illetve a kritikus helyeken meg kell határozni azokat a beavatkozásokat, amelyekkel a biztonság hosszútávon szavatolható. A talajmechanikai problémák feltárása a védműveknél A Kormány határozatot hozott arról is, hogy kerüljenek feltárásra az árvízvédelmi müvek talajmechanikai problémái. Megtörtént a problémák országos felmérése. A felmérés kiterjedt azokra a szakaszokra is, amelyek korábban, mint természetes terepalakulat, magaspartként voltak nyilvántartva, azonban a növekvő árvizek miatt védképességük kimerült. A mértékadó árvízszint (MÁSZ) újraértékelése Az utóbbi évtizedek rekord árvizei után a dunai rekord szembesítette a szakembereket és a lakosságot egyaránt azzal, hogy a jogilag nyilvántartott mértékadó árvízszintek nem tarthatóak, elavultak, alacsonyak. Amennyiben továbbra is ezekhez az alacsony vízszintekhez igazítjuk az engedélyezési eljárásokat, úgy folyamatosan növekvő árvízkárokkal kell számolni. Ezért indult el a dunai árvizet követően a mértékadó árvízszintek értékelése. A települési vízkárelhárítási tervek elkészítése A védekezés során fény derült arra, hogy több településen nem, vagy csak elégtelen vízkárelhárítási tervvel rendelkezik, ami késleltette a védvonalak kiépítését, a védelmi szervezet felállítását. Ezért a védekezést követően a Kormány arról határozott, hogy az érintett dunai települések vízkárelhárítási tervei készüljenek el, illetve egészüljenek ki a valós helyzetnek megfelelően. A védelmi szervezet rugalmasságának növelése A szélsőséges, gyors árvizek, illetve az önkormányzatoknak nyújtandó segítség rámutatott arra, hogy az OMIT gyorsaságát, rugalmasságát növelni kell. 2013- ban került először alkalmazásra a korábbi árvizek tapasztalatai alapján a csekklistás védekezés. A csekklistában azok az általános és speciális intézkedések kerültek megfogalmazásra, amelyek a védekezés során szükségessé válhatnak. Ez a védelemvezetés és a szakcsoportok vezetői számára egyaránt gyorsabbá teheti a döntéshozatalt. A védekezés tapasztalata alapján kezdeményezték az OMIT tagok rugalmas cseréjét a korábbi utasításban jóváhagyott létszámkerettel szemben. Ez lehetővé teszi, hogy OMIT tagjaként kerüljenek behívásra vízügyi dolgozók és a védekezés jellegéhez igazodó rugalmas szervezet kerüljön kialakításra. Összefoglalóan elmondható, hogy a 2013. évi rendkívüli dunai árvíz mérföldkövet jelentett a magyar árvízvédelem történetében, új folyamatokat indított el a nagyvízi mederkezelésben, az önkormányzati védekezések megszervezésében, illetve a mértékadó árvízszint meghatározásában egyaránt.
