Szlávik Lajos (szerk.): A 2013. évi dunai árvíz (Vízügyi Közlemények, Különszám, 2013)

Láng István: A 2013. évi rendkívüli dunai árvíz elleni védekezés országos irányítása

14

Läng István

tudták egyforma biztonsággal biztosítani a védekezéshez. A probléma megoldása érdekében az OMIT úgy döntött, hogy végig a Duna mentén összesen 27 homokzsáktöltő telepet alakítanak ki. Ezekről a telepekről a védekező egységek folyamatosan igényelhettek megtöltött homokzsákokat védelmi feladataik ellátáshoz.

Az önkormányzati védekezések minőségét alapvetően három csoportba lehetett sorolni:

1. ) A legkedvezőbb esetben a település rendelkezett vízkárelhárítási tervvel, amely almas volt az előrejelzett rekord árvízvédelmi feladatainak meghatározásához is.

2. ) A leggyakoribb az az eset volt, amikor a meglévő települési vízkárelhárítási terveket át kellett írni, helyszíni vízügyi műszaki irányítással meg kellett változtatni annak érdekében, hogy az árvízvédelmi feladatokat megoldhassák.

3. ) A legrosszabb esetben viszont a település nem rendelkezett vízkárelhárítási tervvel és e miatt a védekezés során rögtönözve kellett meghatározni a védelmi feladatokat.

4. kép. Ideiglenes védvonal a Komárom-Almásfiizítő közötti vasúti pálya mentén

Az árhullám levonulásával előre kiszámítható feladat volt a Komáromot védő ideiglenes védvonal kiépítése, tekintve, hogy itt, a Duna parton a korábbi árvizeknél már többször kialakított ideiglenes védvonalhoz szükséges anyagok csak vasúton szállíthatók be. A védvonal kiépítésére 5 napos időelőny állt rendelkezésre, a szervezés mtinfeladatot is jelenthetett volna. A magas árvízszint viszont már olyan magasságú ideiglenes védmű kiépítését tette szükségessé, amire eddig még nem volt példa és ez a homokzsákokból építhető ideiglenes védmü statikai