Szlávik Lajos (szerk.): A 2013. évi dunai árvíz (Vízügyi Közlemények, Különszám, 2013)
Jakus György: A fővédvonali védekezés tapasztalatai a 2013. évi dunai árvíznél
A fővédvonali védekezés tapasztalatai a 2013. évi dunai árvíznél 117 az esetben legalább hét települést és Győr egynegyedét öntené el a szakadáson kizúduló víztömeg. Egyetlen település kiürítése értelmetlen (ráadásul a legkevésbé veszélyeztetetté, mivel csak „lábvizet” kapna). A kritikus helyen rendelkezésre álló erőforrások szervezett felhasználásával a megbontott védelmi rendszer kiépítése a tetőzésig megtörténhet. • A vízügyi műszaki irányító személyzet valamint a végrehajtó emberi erő (honvédség, közerő, tűzoltók, rendőrség, TEK, stb.) a helyszínen van. • A védekezés irányításának teljes egésze vizügyi kézbe kell, hogy kerüljön. Az Országos Műszaki Irányító Törzs június 8-án, 9:43-kor kelt távmondatával saját hatáskörébe vonta a Mosoni-Duna bal parti védvonalának ezen a szakaszán a megbontott árvízvédelmi töltésen történő védekezés irányítását. Az intézkedést indokolta az építés alatt álló árvízvédelmi rendszer nagyfokú sérülékenysége, a védett öblözet nagysága, a veszélyeztetett települések nagy száma, valamint a védekezési feladatok ellátásához szükséges nagy létszám és a beavatkozások koncentráltsága. Az OMIT - a Megyei Védelmi Bizottság(MVB) jóváhagyásával - a védekezés irányítást újraszervezte: • a védekezés helyszínét „hermetikusan” elzárták, annak érdekében, hogy a védekezési munkákat végrehajtók akadályoztatás nélkül végezhessék feladatukat; • vezetői pont került kialakításra a honvédség segítségével; • a sajtó és média ügyeket a védelmi feladatokról leválasztották és azokat átvette az MVB elnöke; • jóváhagyta a három rész-szakasz kijelölését; • a védekezésben résztvevő, vízügyi irányítást végzők az egyenes hierarchia szabályai szerint irányították a rész-szakaszok feladatait; • a katasztrófavédelmi szervezet a munkaterületen kívül a védekezésben résztvevők szociális ellátását (étkezés, védőital stb.) szervezte és végezte. A védekezés rész-szakaszai: 1. ) Az alsó 1,8 km szakaszon az LNV szintjére történő kiépítést a kevésbé megbontott eredeti töltésen elhelyezett homokzsákos védelem biztosította. Ezen a szakaszon viszonylag magas volt a terepszint és a töltés megbontása sem volt olyan nagymértékű, ezért a védelmi munkák jól szervezhetően, rendezetten valósultak meg. 2. ) A Mártonházi szivattyúállás feletti 1,6 km hosszú második szakasz az egész megbontott építés alatti töltés legveszélyesebb része volt. Itt a terepszint alacsony volt és az eredeti töltés is jelentős mértékben sérült. Mind a vízoldali, mind a mentett oldali rézsűről korábban eltávolították a humuszréteget. Az LNV-re történő kiépítést
