Szlávik Lajos (szerk.): A 2013. évi dunai árvíz (Vízügyi Közlemények, Különszám, 2013)
Jakus György: A fővédvonali védekezés tapasztalatai a 2013. évi dunai árvíznél
118 Jakus György az idő rövidsége miatt úgy valósították meg, hogy a korona mentett oldalát kotróval felszedték és átrakták az anyagot a vízoldali koronaélre. Ezzel a magassági hiányt sikerült kiküszöbölni, viszont a töltés stabilitása nagymértékben lecsökkent. A tömörítetlen „fióktöltés” állékonyságának biztosítása érdekében ballonos és homokzsákos kombinált megtámasztás kiépítését kezdték el (7. kép). A gyorsan érkező árhullám miatt már nem volt idő és lehetőség a megoldás átalakítására, így e védekezési mód alapján történt a folyamatos megerősítés is. A fiók- töltésen jelentős volt az átszivárgás mely a töltéskoronát feláztatta, így a sikeres védelem alapkérdésévé vált az átszivárgó víz kivezetése. Ezen a szakaszon - mivel a töltésláb járhatatlan volt és a koronán is csak gyalog lehetett közlekedni - a homokzsák ellátást csak láncba állított erőkkel (2. kép) és kiegészítésként 4 helikopter folyamatos alkalmazásával (konténerzsákok beemelésével) lehetet megoldani (5. kép). 1. kép Ezen a szakaszon folyamatos rézsűcsúszások, jelentős csurgások keletkeztek. A jelen lévő jelentős erő (500 katona, 50 tűzoltó, 30 rendőr, 200 közerő és a vízügyi dolgozók) és eszköztámogatás (helikopterek, munkagépek és homokzsáktöltő helyek) lehetővé tették a folyamatos beavatkozást. A megközelíthetőség, valamint a mentet oldali láb feltölthetősége érdekében ezen a szakaszon út épült az ÉDUVIZIG osztagának közreműködésével. A tetőzés időszakára a bekötő út elkészült és megkezdődött a töltésláb feltöltése (ezzel egy jelentős suvadás bevédése is megtörténhetett). (4. kép).
