Szlávik Lajos (szerk.): A 2013. évi dunai árvíz (Vízügyi Közlemények, Különszám, 2013)
Jakus György: A fővédvonali védekezés tapasztalatai a 2013. évi dunai árvíznél
116 Jakus György A Mosoni Duna bal part 15+600 - 20+200 szelvények közötti töltés szakaszon (Győrzámoly-Gy őrúj falu térsége) a Duna-projekt keretében zajló töltésfejlesztési munkák miatt a meglévő árvízvédelmi töltések rézsűit és koronáját a kivitelezést elnyerő konzorcium 4.8 km hosszban megbontotta. A töltéstest magassága hiányos a mértékadó szint alatti volt. A rézsűkről letolt humusz miatt a töltéstest is gyengített volt. A kiviteli szerződés szerint az építés alatti esetleges védekezés valamennyi feladatát a kivitelezőnek kellett volna végrehajtania. Az esetleges védekezési feladatokat a kivitelezés tervdokumentációja részeként a védelmi terv rögzítette. A kivitelező az ÉDUVIZIG felszólítása ellenére az árhullám fogadására alkalmas állapotot nem állította elő. A kivitelező kapkodva, szakszerűtlenül (nem a védekezési terv szerint) végezte el a töltésszakasz magasítását, azt az érkező LNV-re nem építette ki. A töltés eredeti paramétereinek ideiglenes visszaállítása nem történt meg. A kivitelező a beavatkozások ellenére az árhullám érkezéséig nem volt képes az eredeti állapot helyreállítására, ennek következtében az ÉDUVIZIG a védekezési munkákat átvenni kényszerült. Jelentős műszaki irányítói állomány (KÖTIVIZIG, AT1VIZIG, NYUDUVIZIG stb.) helyszínre irányításával és egyéb erőforrások (honvédség, tűzoltók, önkéntesek, Terrorelhárítási Központ [TEK], rendőrség) vezénylésével a védekezési feladatok irányítását átvette. A védelmi munkák gépi erőforrásait a kivitelező munkagépei, a VÍZIG osztaga, a honvédség 4 db helikoptere és kétéltű jármüvei (PTSZ-ek), valamint a felajánlásra érkező vállalkozók biztosították. A veszélyhelyzet kihirdetése után a katasztrófavédelmi szervezet (a katasztrófavédelmi törvény felhatalmazása alapján!) nagyszámú „irányítóval” elkezdte a védekezési munkák irányításának átvételét. A vízügyi igazgatósági és az egyidejű katasztrófavédelmi irányítás áttekinthetetlen vezetési hierarchiát eredményezett. A kettős irányítás mellett a beavatkozások végrehajtása bizonytalan helyzetbe került. A kialakult helyzetben a megyei védelmi bizottság is elbizonytalanodott, sorozatos helyszíni ülésein a vízügyi érdekképviselet háttérbe szorult. A folyamatosan emelkedő vízszint, a hiányos töltésállapot helyszíni észlelése tovább növelte a tanácstalanságot. A katasztrófavédelmi szervezet Győrúj falu kitelepítését kezdeményezte. Június 7-én 15:30-kor az OMIT vezetése megvitatta a meggyengült töltésrendszer megvédésének lehetőségét, az esetleges kiürítés kérdését. A töltés állékonyságának helyszíni vizsgálata alapján az OMIT megállapította: • A megbontott töltés állapota ugyan katasztrofális, de megvédhető. • A kitelepítéssel nem lehet egyetérteni, mert ugyan a kialakulóban lévő árvízvédelmi helyzet magában hordja a töltésszakadás veszélyét, de ebben
