Szlávik Lajos (szerk.): A 2013. évi dunai árvíz (Vízügyi Közlemények, Különszám, 2013)
Jakus György: A fővédvonali védekezés tapasztalatai a 2013. évi dunai árvíznél
A fővédvonali védekezés tapasztalatai a 2013. évi dunai árvíznél 113 Az átjárókat, kulissza-nyílásokat lezárták, a már ismert nem biztonságos szakaszokon megtették a szükséges védelmi intézkedéseket (leterhelés, megtámasztás stb.). Ezek a feladatok a közelmúlt védekezési eseményei után, tapasztalatai birtokában rutin feladatokká váltak. Ezeket szakszerűen, gyorsan, a rendelkezésre álló időkereten belül sikerült végrehajtani. 3.2. Kritikus szakaszok kijelölése, a szükséges beavatkozások végrehajtásának előrehaladása Az árhullám érkezéséig elvégzendő feladatokat rangsorolva meghatározták a kritikus szakaszokat. A védelmi rendszerek magassági és stabilitási helyzetéből következett, hogy a beavatkozást igénylő helyek elsősorban a Budapest feletti szakaszon helyezkedtek el. Budapest alatt a magasabb kiépítés, a stabilabb töltésállapotok miatt egyszerűbb volt a helyzet (nem keletkezett a fővédvonalaknál magassági hiány) és ezen a szakaszon mennyiségében sokkal kisebb beavatkozásokra volt szükség. A kiépítési szintek és a szükséges beavatkozások, valamint a rendelkezésre álló időkeret alapján kijelölésre kerültek a kritikus építési szakaszok. Az illetékes vízügyi igazgatóságok, valamint az OMIT folyamatosan figyelemmel kísérték a készültségi állapotokat, így a szükséges feltételek (irányító létszám bevonása, létszám növelése, Honvédség bevonása, technikai eszközök beállítása stb.) szinte azonnal megvalósíthatók voltak. Kiemelkedően nagy tömegű beavatkozást igényeltek a Mosoni Duna bal parti szakaszai, a Komárom Almásfüzitő vasúti vonal (itt a vasúti töltés biztosítja a védelmet), Dunabogdány térsége és Budapest védelme (2. ábra).
