Szlávik Lajos (szerk.): A 2013. évi dunai árvíz (Vízügyi Közlemények, Különszám, 2013)
Jakus György: A fővédvonali védekezés tapasztalatai a 2013. évi dunai árvíznél
114 Jakus György Összességében megállapítható, hogy az érkező LNV kártétel nélküli levezetése az ÉDUVIZIGterületén igényelt, szinte teljesíthetetlennek tűnő beavatkozásokat. Ezen a területen a szükséges védelmi munkákat csak úgy lehetett megvalósítani, hogy az ország valamennyi igazgatóságától a védekezés irányítására alkalmas dolgozók kerültek ide átirányításra. A rendkívüli árhullám kártétel nélküli levezetése is igazolta, hogy az igazgatóságok felkészülése sikeres volt. A sikeres végrehajtás a teljes Tisza-völgy „hadra fogható” létszámának átvezénylését igényelte. Itt is meg kell állapítani, hogy egy együttes dunai-tiszai árvíz esetében nem állna rendelkezésre a szükséges vízügyi műszaki irányító létszám. 4. Az árvízvédekezés végrehajtása A megfelelő felkészülés következményeként a szükséges beavatkozások (a rendkívüli árvízvédelmi készültség harmadik napján) elkészültek, annak ellenére, hogy mindössze néhány nap állt rendelkezésre. A rendkívüli árvízi víztömeg kártétel nélküli levezetése érdekében végzett erőfeszítést, a nagyobb volumenű munkákat jelentő beavatkozási helyek is jelzik. 4.1. A védekezési események A sikeres védekezés egyik alapkérdése a magassági hiányok kezelése volt. Az árvízvédelmi töltések magassági hiányai mellett kiemelkedő szerepet játszott az „alacsony” magaspartokon történő védekezés is. A kiépített árvízvédelmi töltések magassági hiányai jól kezelhetők voltak még ennél a vízszintnél is. Azokon a terepalakulatokon, ahol a magasabb vízállás már elöntötte a terepet és lakott területeket veszélyeztetett, már sokkal nehezebb volt a védelmi létesítmények megépítése. Az idegen tulajdonokon történő védekezés számtalan problémát vetett fel. Sok esetben még a védelmi művek nyomvonala is kérdéses volt (pl. Szigetmonostoron). Az adathiány nagyon nehezítette az ideiglenes védelmi létesítmények kiépítését. A földmüvekre a mértékadónál jóval nagyobb terhelés nehezedett. A rendkívüli víznyomás hatására kialakult árvízi jelenségek szinte a teljes Duna-menti védelmi rendszernél megsokszorozódtak. Természetesen felerősödtek az altalaj problémák is. A talajmechanikai szakértők hiánya miatt a védelmi beavatkozások előtti vizsgálatok sem voltak minden esetben megvalósíthatók.
