Szlávik Lajos: A Duna és a Tisza szorításában - a 2006. évi árvizek és belvizek krónikája (KÖZDOK Kft, Budapest, 2006)
Március
Március 13-14. Március 13., hétfő A kisebb dunai árhullám mindenütt készültségi szint alatt vonul le az országban; az árhullám csúcsa Esztergomnál tart. 168 évvel ezelőtt ezen a napon tört rá Pestre a jeges árvíz. Március 14., kedd Összesen 898 km-en van árvízvédelmi készültség (299 km-en I. fokú, 452 km-en II. fokú, 147 km hosszon pedig III. fokú). A védekezésben 1165 fő vett részt. 25 évvel ezelőtt ezen a napon tetőzött Antnál a Fekete-Körös eddigi legnagyobb árhulláma. Délután az ABKSZ robbantó csoportja megérkezett Gyulára, a KÖRKÖVIZIG-hez, ahol ellenőrizik a mályvádi szükségtározó megnyitási szelvényében a robbantóhelyek állapotát. A Vásárosnamény térségében kialakult partsu- vadás bevédésére 430 m3 követ építettek be. A milléri szivattyútelep egyik gépegységének javítása miatt kieső szivattyúkapacitás pódásá- ra az ABKSZ 3 db mobil szivattyút szállított a helyszínre. A Hortobágy-Berettyó bal parti töltésén a hullámverés által elhabolt 300 m hosszon geo- textiliás és homokzsákos bevédés készült. Hójelentés március 13-án Az elmúlt héten a vízgyűjtőkön tárolt hó mennyisége lényegében nem változott, csak átrendeződött: az alacsonyabb területeken csökkent, míg a magasabb területeken nőtt. A Duna vízgyűjtőjén 18,3 km-3 (a sokévi ádag 11,1 km3), míg a Tisza vízgyűjtőjén 5,9 km3 (a sokévi ádag 3,0 km3) a hóban tárolt vízmennyiség. Ez viszont kevesebb, mint az elmúlt év hasonló időszakában mért legnagyobb érték (7,0 km3). Árvízvédelmi és Belvízvédelmi Központi Szervezet Kht. (ÁBKSZ Kht.) Az ÁBKSZ-t a vízügyi szolgálat még 1948-ban hozta létre költségvetési intézményként. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium 1996. november 1-én közhasznú társasággá alakította; 1998-tól kiemelten közhasznú szervezet. Az ÁBKSZ Kht. célja az árvíz- és belvízvédekezés, a vízminőségi kárelhárítás különleges felkészültséget igénylő feladatainak ellátása, a védekezést megelőző időszakban és a védekezés során. Az ÁBKSZ Kht. tartja fenn és üzemelteti a dunai jégtörő flotta 8 hajóját (a 13-ból). Vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. A milléri szivattyútelepről A XIX:. század második felében fokozatosan kiépült a mintegy 440 km2-nyi terület belvizeit összegyűjtő csatornarendszer, amelynek fő összegyűjtője a közel 60 km hosszú Millér-főcsatorna. A csatorna Szolnokhoz közel eső tiszai torkolatában még a kezdetekkor, 1862-ben építettek egy áteresztő zsilipet, de ez nem sokáig felelt meg a belvízlevezetés kívánalmainak. A zsilip helyén 1896-ban épült meg a milléri gőzüzemű belvíz-szivattyútelep, amelynek kapacitását folyamatosan bővítették. A belvízterhelés csökkentése érdekében utóbb közel 188 km2-nyi terület belvizeit egy másik csatornába vezették el, amelynek átemelésére Tiszasülynél építettek meg egy átemelő szivattyútelepet. A műemlék jellegű milléri telep egykori gőzüzemű berendezései műszaki védettséget élveznek. Árvizek szükségtározása, árvízi szükségtározó Az árvízhozam egy részének e célra előzetesen kialakított tározótérbe vezetése. A védvonalak védő- képességének kimerülési veszélye esetén, meghatározott vízállás elérésekor a mentesített területen élő lakosság biztonsága érdekében alkalmazzák. Létesítménye az árvízi szükségtározó, amely vízfolyások, folyók mentén kijelölt, magaspartokkal, töltésekkel övezett, szükség szerint vízbevezető és elvezető műtárgyakkal is ellátott terület, amelyet az áradó vízből töltenek fel az árhullám mérséklése céljából. Árvízmentes időszakokban az árvízi szükségtározó területén leginkább mezőgazdasági tevékenységet (legeltetést, növénytermelést stb.), illetve erdőgazdálkodást végeznek. A mályvádi árvízi szükségtározó A tározó a Fekete- és a Fehér-Körös közötti ún. deltában, Gyula és Gyulavári határában helyezkedik el. A határoló töltések hossza 26,0 km. Területe 36,9 km3 (erdő, szántó, rét és legelő). Térfogata a számított üzemvízszintnél 75 millió m3. Adagos vízmélysége 2,27 m, a legnagyobb 3,0 m. A területén nincs közút, vasút, sem egyéb közmű, állandó jellegű építmény. Értékes vadállományának védelmére vadmentő magaslatokat alakítottak ki, amelyek beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. A mályvádi árvízi szükségtározó 1995. decemberi igénybevétele