Szlávik Lajos: A Duna és a Tisza szorításában - a 2006. évi árvizek és belvizek krónikája (KÖZDOK Kft, Budapest, 2006)
Március
Vízállások 2006. március 13-án 06:00 órakor Hullámverés Vízfolyás Vízmérce Készültségi fok ______(cm)______ L NV (cm) Előrejelzett, ill. bekövetkezett tetőzés Vízállás (cm) Elért készültségi fokozat 0 3.12 06:00 03.13 06:00 ± 24 ó alatt I. fok II. fok III. fok Tendencia Időpontja DUNA Nagyhajós 470 540 610 872 t 375 403 28 Komárom 500 620 680 801 t 353 378 25 Esztergom 500 600 650 771 ♦ 308 342 34 Nagymaros 520 620 670 707 * 223 268 45 Budapest 620 700 800 848 t 319 395 76 A folyókon, csatornákon, tavakon a szél vagy mesterséges beavatkozás (hajózás) által keltett hullámoknak a partot vagy a töltés rézsűjét érő ütő, súlyosabb esetben romboló hatása. A hullámverés következménye a szél erősségével, a víz mélységével és a víztükör szélességével arányos elhabolás lehet. NEVEZETES ÁRVIZEINK A pest-budai árvíz - 1838 Az 1838. évi Duna-völgyi jeges árvíz kialakulását az okozta, hogy a megelőző, igen kemény télben a Duna jege - több helyen torlódva — Bécsig rakódott fel. A felülről érkező olvadással indult árhullámok hatalmas jégtorlaszokat képeztek, a lezúduló víz- és jégtömegek Esztergomtól a Dráváig végigdúlták az árteret: 10 100 ház dőlt össze (Pesten és Óbudán a házaknak több mint a fele), 3200 megrongálódott, s csak a fővárosban 153 ember vesztette életét. Annak ellenére, hogy az árvíz után megkezdték egy hasonló vész megelőzésének munkálatait, csak a három város egyesítését követően, az 1870-es évektől kezdték kialakítani az egységes budapesti árvízvédelmi koncepciót, végezték el a szükséges mederszabályozási munkákat, építették meg a partfalakat és a Duna-hidakat. A millennium idejére kialakult budapesti Duna-part és a ma is ismert, körutakkal tagolt városszerkezet lényegében a hajdani pusztító árvíz következményeként jött létre. Az 1838. évi volt minden idők eddigi legnagyobb dunai jeges árvize. Árvízi jelenet Pesten 1838-ban Hullámverés elleni védelem egykor és most Napjainkban is alkalmazzák az évszázados bevált módszert: valamilyen helyi anyaggal csillapítják a gát rézsűjén a hullámverés romboló erejét. A felső képek: a XX. század elejéről valók, az alsók a 2006. éviek. A Nyugat-dunántúli KÖVIZIG árvízvédelmi szakaszai A védelmi szakasz Folyó, vízfolyás neve és védvonala A mértékadó vízmérce Fokozat elrendelési vlzszint (cm) száma neve hossza (km) neve LNV (cm) LNV időpont I. fok II. fok III. fok 06.01. Sárvári 7,205 Rába bp. Sárvár 493 1900. 04. 09. 350 400 450 06.02. Körmendi 9,625 Rába bp., Pinka bp. Körmend 505 1965. 04. 23. 300 380 440 06.03. Szentqotthárdi 7,560 Rába, Lapincs Szentqotthárd 470 1910. 06. 15. 270 330 370 06.04. Murai 43,360 Gerencséré., Béci p., Borsfái p., Principális ip., Mura bp. Letenye 514 1972. 07. 18. 330 380 430 06.05. Zalai 15,057 Zala bp. Szentqyörgvvári p. Zalaapáti 424 1987. 08. 07. 250 280 330
