Szlávik Lajos: A Duna és a Tisza szorításában - a 2006. évi árvizek és belvizek krónikája (KÖZDOK Kft, Budapest, 2006)
Április
Április 17. Hús vét hétfő A KÖTIKÖVIZIG területén töltésmagasítási munkákat végeztek Tiszakécske, Lakitelek, Tiszavárkony, Tiszajenő térségében, valamint a Hármas-Körös jobb partján. A KÖRKÖVIZIG területén, a Hármas-Körös magassághiányos szakaszain nyúlgátat építettek. A Hortobágy—Berettyó torkolati szakaszán tovább folytatják a védvonalak hullámverés elleni védelmi munkálatait, valamint az árvízkapunál a szivattyús átemelést, 29 szivattyúval. Az ATIKÖVIZIG területén töltésmagasítást és nyúlgátépítést végeztek a magassági hiányos szakaszokon, Csongrád és Kunszentmárton térségében. 13:00 Titelnél befejeződött a Tisza 21 órán keresztül tartó tetőzése; a Duna apadása megkezdődött a Tisza torkolatának térségében is. Az OMIT intézkedése nyomán további 700 katonát vezényeltek ki a KÖRKÖVIZIG és az ATIKÖVIZIG területére, az árvízvédelmi munkák segítésére. A mai napon az árvízvédekezésen összesen 4238 honvédet és tisztet foglalkozattak (ez a létszám tartalmazza a készenlétben lévő, a váltó és a vezető állományt is). A tiszai védekezés kezdete óta több mint 60 km-en kellett ideiglenes védművet és töltés- magasítást építeni. Hullámverés ellen 41 km hosszan védték be a töltésrézsűket, 76 buzgár megfogására építettek ki védművet. A Maroson levonuló árhullám szükségessé tette, hogy a Sámson—Apátfalvi-főcsatorna torkolatában lezárják a Dáli-zsilipet, és provizórikus szivattyúállást létesítsenek, 6 m3/s kapacitással. NEVEZETES ÁRVIZEINK 1947/48. fordulóján a háború után újjáépülő ország az első jelentősebb természeti katasztrófával a Felső-Tiszán kellett, hogy szembenézzen. 1947. december 21-én a Felső-Tisza vízgyűjtő területének erősen átfagyott felszínére jelentős mennyiségű hó hullott. December utolsó napjaiban azután egy heves ciklon váratlanul tavaszi meleget és átlagon felüli esőt hozott egy nyárias zápor formájában, s megindult a rohamos felszíni olvadás. A fagyott földön hirtelen lezúdult víz végigsöpört a Felső-Tisza völgyén. A Tisza december 30-án szovjet területen, Tiszaújlak és Bökény között, mintegy 250 m hosszban átszakította bal parti Tisza-töltést. A kitört víz az országhatáron a Batár bal parti töltését mintegy 4,5 km hosszban meghágta, majd át is szakította. Az árvíz több helyen is átszakította a Tivadar fölötti jobb parti töltést is — víz alá került a beregi öblözet. Négy egymást követő árhullám vonult le és az átszakadt töltések elhúzódó helyreállítása miatt az újabb és újabb árhullámok ismét kiöntötték, hatalmas pusztítást okozva: tucatnyi település került víz alá, három halálos áldozat volt; csaknem ezer lakóház összedőlt vagy lakhatatlanná vált. A víz szovjet területre is átömlött. Az árvízkatasztrófának közvetlen következményei voltak a vízügyi szolgálatra nézve is: hivatkozási alapot nyújtott a szolgálat átszervezéséhez, az ármentesítő társulatok államosításához. Depóniatelep a Hármas-Körösön, az öcsödi hídnál Kunszentmárton Szivattyú provizórium a Sámson-Apátfalvi-főcsatornán Mindszent
