Szlávik Lajos: A Duna és a Tisza szorításában - a 2006. évi árvizek és belvizek krónikája (KÖZDOK Kft, Budapest, 2006)
Április
Április 7. Működésbe léptek a nyomáscsökkentő kutak a 04.01. Báta—Siótorok—sióagárdi árvízvédelmi szakaszon, a Sió jobb parti töltése mentén, a 6+787—9+820 tkm szelvények között. Visegrád térségében a kedden bekövetkezett tetőzés óta eltelt 3 nap alatt a Duna 60 cm-t apadt, újabb árvízi jelenségek nem alakultak ki, így megkezdhették az ideiglenes védművek bontását, a rendrakást, takarítást. 19:30 1227 cm-es dunai tetőzésnél (amely 5 cm-rel volt magasabb, mint az eddigi legmagasabb, 2002. évi vízszint) a Sió árvízkaput nyitni kellett, mivel a Sió bögében kiegyenlítődött a víz az intenzív balatoni vízeresztés miatt; a Sió vize így szabadon befolyik a Dunába. Átvágták a nagyiváni-tározó délkeleti töltését annak érdekében, hogy javítsák a Hortobágy- főcsatorna ágotai vészelzáró műve feletti vízgyűjtő területről érkező víz visszatartásának feltételeit. Péntek A nagyiváni tározó délkeleti töltésének átvágása Próbaszivattyúzás egy gyűjtőaknából a Sió jobb partján Az ADUKÖVIZIG védekező létszáma TO Vízvisszatartás a Hortobágy völgyében Az ágotai vészelzáró mű április 3-i lezárását és a nagyiváni tározó feltöltése céljából a Hortobágy-főcsatorna jobb oldali depóniájának április 4-i átvágását követően, április 7- én a nagyiváni tározó délkeleti töltését is át kellett vágni. Közben a vízgyűjtőről érkező belvizek feltöltötték a Hortobágy-főcsatorna völgyét, és a főcsatorna melletti területeken is szétáradtak. A víz visszatartására a tározókon kívül a borzasi, az angyalházi és a Nádudvar melletti területek voltak hivatottak. Mivel a vízvisszatartásokat lokalizáló létesítmények sem épültek még ki végleges formában, az emelkedő vízszint szabta meg a védekezés ütemét és a szükséges munkálatokat. Ilyen körülmények között építették, illetve erősítették meg — főleg Nádudvar belterületének védelme érdekében - a legfontosabb lokalizációs töltéseket. Az előrejelzések szerint hosszantartó védekezésre kellett felkészülni. Tószeg A Tisza jobb partján, a KÖTIKÖVIZIG működési területén fekvő nagyközség határában bronzkori leleteket találtak a régészek. Tószeg neve egy 1368- ban kiállított oklevélen, „Thozeg” formában szerepelt először. Nem véletlen az elnevezés, hiszen a falu szélén hömpölygő Tiszába tartó Gerje-patak áradása idején különös vízivilág jött létre: a mocsarak, erek mellett egy tó is kialakult. Mindennek következtében Tószeg csak egy kurta, ötszáz méteres keleti sávon tudott a külvilággal, illetve a folyóval érintkezni. A tiszai áradások azonban hallal is bőven ellátták a tószegi lakosokat. Balla Antal tervei alapján 1812—1816 között épült meg a Perje-csatorna; a térségben ez volt az egyik első beruházás, melynek létrehozói rendezési céllal beavatkoztak a természetes vízviszonyokba. A Tisza-szabályozás idején a község és környéke az 1875-ben megalakult Gerje—Perje Vízszabályozási Társulat érdekeltségi területéhez tartozott. A társulat feladata volt, hogy megszabadítsa a hátulról támadó belvizektől a Tószeg—Palladics—Várkony térség tiszai árterét. A Szolnoktól déli irányban, 13 km- re fekvő településen ma több mint 4700 ember él.
