Szlávik Lajos: A Duna és a Tisza szorításában - a 2006. évi árvizek és belvizek krónikája (KÖZDOK Kft, Budapest, 2006)

Április

Budapest, IX. kerület

Napi 200 millió

Új Néplap, 2006. április 7.

„Naponta mintegy 200 millió forintba kerül az árvíz elleni védekezés” — mondta el lapunknak Reich Gyula. Az Országos Műszaki Irányító Törzs szóvivője közölte, hogy a pénzt a védekezés eszközeire, a szállításra, az állam és az önkormányzatok által mozgósított mintegy 15 ezer fő költségeinek fedezésére fordítják.

A Hajóállomás utcai árvízvédelmi kapu betétgerendás elzárása

A lezárt kapu mögött több helyen ellennyomó medencék segítségével védekeztek a buzgárok ellen

Az ADUKÖVIZIG védelmi szakaszainak készültségi kimutatása

árvízvédelmi szakasz

103.30. |

I LC G01

104.01.1

104.02.1

104.03 1

q

o

104.05.1

C

D

q

■'t

o

q

o

104.08.1

104.09.1

104.10.1

104.11.1

104.12.1

[04.13.1

04.14.

[04.15.1

104.16. |

[04.17.1

c

d

o

104.19.1

104.20 1

r

—

CN

O

104.22.1

104.23.1

0

3.03. Uszód-solti

03.02. Baja-Foktő

03.01. Margitta-szigeti

1

Jelmagyarázat:

I. fok

III. fok

Tiszabő

A KÖT1KÖVIZIG működési területén, a Tisza bal partján fekvő község Árpád-kori falu. Nevét először 1077-ben említi oklevél „Bek”, illetve „Begh” alakban. A környék a Tisza szabályozása előtt árvíztől elöntött terület volt; a település csak alig egy-két méterrel emelkedik ki a sík tájból. A török háborúkig az egyik legfontosabb tiszai átkelőhelyként ismerték. Újkori felvirágzása a XIX. században kezdődött, amikor a község járási székhely lett. A közigazgatási központtá vált településen sör-, ecet- és gyufagyár is működött. A határában kiépült tiszai töltéseket a Szalók-Tiszabeői Társulat, majd annak utóda, a Középtiszai Ármentesítő Társulat emelte a XIX. század második felében. A nagyobb térség belvizeit a gyenda-tiszabői belvízi öblözet főcsatornája vezeti a Tiszába, amelynek többször bővített áteresztő-képességű torkolati zsilipje Tiszabőnél épült 1880-ban. A belvízrendezés fontos műtárgya az itt működtetett szivattyútelep is.

A több mint 2000 lelket számláló falu jellegzetes zsáktelepülés, tehát közlekedés-földrajzi szempontból rendkívül kedvezőtlen a helyzete. A 2002. évi tiszai árvíz idején a megemelkedő talajvíz miatt elvizesedő területen épült vályogházak egy része összeomlott, nagyobbik részük pedig komolyan károsodott. A térség az évi 500 mm körüli csapadék-ádaggal az ország legszárazabb, aszályos területei közé tartozik.

A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése program (VTT) keretében kiépülő tiszaroffi árapasztó tározó a települést is érinti.