Szilárd György: Öntözésfejlesztés (BME Mérnöktovábbképző Intézete, Budapest, 1987)
II. Az öntözéses gazdálkodás célja, feladata Magyarországon, helye, szerepe a mezőgazdaság általános fejlesztésében
Ennek során termelési térségenként (aszályérzékenységtől, ön tűzésre való berendezkedés módjától, üzemi teherbíróképességtől stb. függően) differenciáltan kell az üzemeknek:- az öntözővizet a jelenleginél kedvezőbb és az ökológiai viszonyokhoz igazodó magasabb fajlagos vízfelhasználásra ösztönző, a terület intenzívebb hasznosítását elősegítő feltételek mellett kell biztosítani. Meg kell vizsgálni, van-e lehetőség a vízszolgáltatás költségeinek az állami költségvetésből történő részbeni fedezésére. Ennek figyelembevételével olyan vízdíjrendszert kell kialakítani, amely a vízszolgáltatók és vízfelhasználók érdekeltségét egyaránt biztosítja a hatékony vízfelhasználásban ;- az öntözőgépek és berendezések vásárlásához állami támogatást kell biztosítani.- az öntözőtelepek építésjellegű munkáihoz - rekonstrukció és új fejlesztés esetén egyaránt - az aszályérzékenységtől, az öntözési módtól, az üzem teherbíróképességétől stb. függő differenciáltsággal 40-70% mértékű, a szakmai követelmények teljesítéséhez kötött állami támogatás szükséges .- Indokolt, hogy a térségi melioráció részeként a termőhely vízháztartásának szabályozásához, illetve az ültetvénytelepítés részeként megvalósuló építés jellegű öntözésfejlesztési munkák is - az alapberuházáshoz hasonló - támogatásban részesüljenek. Helyzetünk elemzése a legszükségesebb feltételrendszer felvázolása alapján reálisan - ismerve népgazdasági, vállalati szintű nehézségeinket - milyen programot tűzhetünk magunk elé? A MÉM felmérte a mezőgazdasági üzemek VII. ötéves tervi öntözésfejlesztési szándékát, mely szerint 100 ezer ha-on terveznek fejlesztést, amiből 89 ezer ha fejlesztés új főművet igényel. A MÉM-OVH a beérkezett igényeket sorolta. A sorolás alapján a fejlesztés népgazdasági megítélése 75 ezer ha területre kedvező, melyből 65 ezer ha-on új főmű igény jelentkezik. Sajnos ez nem támasztja alá azt a korábbi népgazdasági célkitűzést, hogy elsősorban ott kerüljön sor öntözésfejlesztésre, ahol a főműveinknek szabad kapacitása van, illetve a vízbeszerzés új főmű nélkül biztosítható. A mezőgazdasági üzemek VII. ötéves tervi fejlesztési igényét kielégítő 65 ezer ha új főmű létesítésének a VII. ötéves terv kezdetén nincs meg a pénzügyi-beruházási fedezete. Ezért várhatóan a tervidőszak elején a fejlesztés lassú ütemű lesz, amit a rekonstrukció ütemének és mértékének kell pótolni. Alapvetően rögzíteni kell, hogy az öntözéses gazdálkodás területén is, mint sok más területen a népgazdaságban a szük- ségesség oldaláról kell kiindulni, de azt a mindenkori le91
