Szilárd György: Öntözésfejlesztés (BME Mérnöktovábbképző Intézete, Budapest, 1987)

II. Az öntözéses gazdálkodás célja, feladata Magyarországon, helye, szerepe a mezőgazdaság általános fejlesztésében

hetőségeinkkel ütköztetve kell az adott időszakra vonatkozó optimumot meghatározni. Ez azt jelenti, hogy nem "ringathatjuk"' magunkat olyan elképzelésben, hogy az elmúlt tervidőszakban elmaradt öntözés fejlesztéseket rövid idő alatt pótolni fogjuk.

Ennek nemcsak -népgazdasági, de üzemi feltételrendszere sem adott.

Reális viszont az a terv, hogy 1986-90 között:

a) - tovább folytassuk a főművek rendszerszemléletű rekonstrukcióját ,

b) - megállítsuk az öntözési kapacitás további csökkenését,

ennek keretében a mintegy 300 ezer ha berendezett terület mintegy 40-45%-át rekonstrukció keretében magas színvonalú munka, energia- és víztakarékos berendezéssel cseréljük fel. E szempontok közül a munkaerő takarékosságra való törekvés elsődleges, mivel a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy mezőgazdasági üzemeinkben a meglévő öntözési lehetőségek hasznosításának a fő akadálya az öntözési idényben meglévő munkaerő- hiány. A rekonstrukció "kiemelten a mobil esőztető berendezéseket érinti, de megkezdődik a telepszerű öntözési kapacitások rekonstrukciója is.

c) - 50-60 ezer ha területen kerüljön sor fejlesztésre, döntően mobil és negyedstabil rendszerben

d) - 2-3 ezer ha területen továbbfejlődjön a csepegtető öntözés .

E tervcél realizálása népgazdasági és vállalati pénzügyi forrásokat figyelembe véve többet igényel, mint amit 1981-85 között e célra fordítottunk.

Azonban azt alapelvként kell rögzíteni, hogy a fejlesztés - a területi előirányzat teljesíthetőségétől függetlenül - csak komplexen valósítható meg. Kerülni kellene a 60-as évek gyakorlatát, amikor az öntözés egy-egy aszályos év vagy évek után fejlődött gyorsabb ütemben, vagy csapadékbő években mélypontra zuhant. A mai helyzetben viszont tisztában kell lennünk azzal, ha elfogadjuk, hogy a tervszerű öntözésfejlesztés a mezőgazdaság általános fejlődésének egyik alapja, akkor azt is tudnunk kell, hogy ebben egy-egy év kihagyás, megtorpanás, 4-5 éves hátrányt jelenthet, aminek káros hatása mező- gazdaságunk általános fejlődését fogja akadályozni.

Távlati célkitűzéseink eléréséhez alapvető fontosságú, hogy az öntözhető terület az ezredfordulóra érje el a félmillió ha-t.

Az öntözésfejlesztés súlypontja az ország legszárazabb része, a Tisza-völgy. Itt elsősorban a már kiépült mezőgazdasági vízhasznosítási főművék szabad vízkészletének hasznosítását kell biztosítani.

A VII. ötéves tervi elképzeléseink megvalósulása esetén várható, hogy 92