Szilárd György: Öntözésfejlesztés (BME Mérnöktovábbképző Intézete, Budapest, 1987)
I. A magyar öntözéses gazdálkodás fejlődése
Az öntözésre berendezett területeken túlnyomórészt zöldségnövényeket öntöztek. A zöldségöntözés ebben az időszakban egyet jelentett a kisüzemi termesztéssel. A II. világháború a berendezett öntözőtelepekben is nagy károkat okozott és az ezirányú fejlődést megállította. A fel- szabadulást követően a háborús károkat szenvedett öntözőtelepeket gyorsan rekonstruálták. 1947-ben az öntözésre berendezett terület elérte a háború előtti nagyságrend 85-90%-át. 1955-ben már 160 ezer hektár az öntözésre berendezett terület. A legnagyobb vetésterületi részarányt a rizs foglalja el - 50 ezer hektárral. Az öntözési módok közül a felületi öntözés, ezen belül elsősqrban az árasztó öntözés dominál. A gyors területi fejlesztéssel párhuzamosan az öntözéses gazdálkodás talajtani, műszaki, agronómiái feltételei nem alakulhattak ki. Ennek következtében - többek között az öntözőtelepek többsége az Alföld rossz talajadottságú - szikes - területein helyeződött el. A talajjavítás - legtöbb esetben - nem kapcsolódott az öntözőtelepek építéséhez. Az öntözővíz szállítására döntően a meglévő belvízhálózatot vették igénybe, vagyis a víz odavezetésére és elvezetésére ugyanazon csatorna szolgált. Ennek következtében a talajvíz - főleg a rizsre berendezett területeken és azok környékén - károsan megemelkedett. A telepek karbantartása, állagának fenntartása nem történt meg. Az anyagi-technikai ellátottság színvonala sem volt kielégítő. Mindezek az okok nagyrészben a későbbi fejlesztés időszakára is jellemzők és több vonatkozásban na is éreztetik hatásukat. Az öntözési kapacitások kihasználása ebben az időszakban fokozatosan évről évre csökken (1953. évi 72%-ról 1959-ben 54%-ra). 2. Az öntözéses gazdálkodás fejlődésének második szakasza Az öntözéses gazdálkodás területi fejlődésében a felszabadulást követő második szakasz 1960-tól kezdődik. Alapvető fejlesztési célkitűzés volt, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésével járó élelmiszertermelés csökkentését a rendelkezésre álló vízkészletek felhasználásával is mérsékeljük, ott ahol ezek kis ráfordítással gyorsan hasznosíthatók. Erre a szakaszra mennyiségi és minőségi fejlődés egyaránt jellemző, amit az alábbiakban lehet összefoglalni: 1 . A fejlesztés összefüggött - és időben egybeesett - a mezőgazdaság szocialista átalakulásával. 2. Ennek következtében megteremtődtek a feltételei a nagyüzemi öntözés kialakulásának. 3. Az eredményes fejlesztéshez szükséges agronómiái, műszaki feltételek: ipari háttér, szakember ellátottság stb. fejlődésnek indult. 3
