Szilárd György: Öntözésfejlesztés (BME Mérnöktovábbképző Intézete, Budapest, 1987)
I. A magyar öntözéses gazdálkodás fejlődése
4. A fejlesztés időszaka aszályos periódusban volt, ami gyorsította a területi fejlesztést. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével párhuzamosan - figyelembe véve az 1960-1964. évek közötti aszályos időjárást is, - a mezőgazdasági üzemek erőteljesen igényelték az öntözés fejlesztését, amit - abban az időben - túlnyomórészt az aszály elleni harc eszközének tekintettek. Ezt a megnövekedett igényt - a tervezés-kivitelezés akkori szintjén - nem lehetett hagyományos felületi öntözőtelepek létesítésével kielégíteni. A magyar ipar 1960-tól megkezdte a hazai kisteljesítményű esőztető öntöző agregátok gyártását, de a hazai igényeket 1964-ig nem tudta kielégíteni. Ezért 1962-től folyamatosan Mannesmann (NSZK), Bauer (osztrák) és API (olasz) öntözőberendezéseket importáltunk. Ennek eredményeként 1960-1965. között 221 ezer hektárral növekedett az öntözésre berendezett terület és elérte a 369 ezer hektárt. Lényeges változás történt az öntözési módok arányában is. Amíg 1960-ban a felületi, valamint esőztető öntözés aránya 72:24% volt, addig 1967-ben ez az arány már 29;69%-ra változott. Az öntözésfejlesztés második szakasza 1964-gyel zárult. A fejlesztés közel jf/jb éves időszakát vizsgálva megállapíthatjuk : 1 . Célkitűzésekből adódóan a IV. ötéves tervidőszakot megelőzően a fejlesztések nagyobb része a gyenge termékenységű, rossz minőségű talajokon valósult meg. Ezt segítették a rizstermesztés fejlesztését szolgáló célkitűzések, vala- mint a legolcsóbb műszaki megoldások megvalósítására való törekvések (gravitációs vízvezetés). 2. Az üzemek az öntözést az aszály elleni küzdelem eszközének tekintették, így a területi fejlesztés mindig az aszályos évek következménye volt. 3. Gyenge színvonalú üzemeket kívántunk öntözési lehetőséggel "megsegíteni". Az öntözésfejlesztés megvalósításának nem volt elsődleges kritériuma a gazdálkodás szívonalának vizsgálata. 4. A száraz gazdálkodás lehetőségeire épült az öntözéses gazdálkodás - új komplex technológia nélkül - ami nem hozhatta meg a szükséges naturális és gazdasági eredményt, mivel az öntözéses gazdálkodás nem egyenlő a száraz gazdálkodás + öntözéssel. 5. Korábban és nagyobb léptékben kezdődött hazánkban is a világ sok országához hasonlóan - az öntözés fejlesztése, mint amilyen mértékben a mezőgazdaság arra felkészülhetett volna. Az ebből eredő problémák egy része jelenleg is hatással van az öntözéses gazdálkodásunk színvonalára. 9
