Szilárd György: Öntözésfejlesztés (BME Mérnöktovábbképző Intézete, Budapest, 1987)
II. Az öntözéses gazdálkodás célja, feladata Magyarországon, helye, szerepe a mezőgazdaság általános fejlesztésében
s ennek ma még sok részlete vár tisztázásra. Az mindenesetre már most bizonyos, hogy talajnedvességet szabályozni csakis a mindenkori talajnedvesség állapot ismeretében lehet. Ezért az elkövetkező évek egyik igen lényeges feladata kell legyen a talaj vízháztartásának a szabályozásához, a melioráció eredményességé'nek az értékeléséhez szükséges mérési-, feldolgozási - és értékelési módszerek kidolgozása. Ezzel egyidejűleg azonban a kutatásnak és fejlesztésnek az eddiginél többet és koordináltabban kell foglalkoznia a talajnedvesség-szabályozás módszereivel. Fel kell tárni azokat az okokat, amelyek befolyásolják a növényt abban, hogy a talajban egyébként rendelkezésre álló nedvességtartalmat kellően hasznosítsa. Ki kell dolgozni azokat az agrotechnikai és egyéb eljárásokat és módszereket, amelyekkel a nedvességfelvételt akadályozó káros talajállapot megszüntethető, illetve javítható. A fejlesztés alapvető célkitűzései a következők:- A hasznos víz visszatartását, tározását és a káros víz elvezetését mind az üzemi, helyi jelentőségű közcélú, mind a főművek tervezésekor egymással összehangoltan, egységes rendszerben kell megoldani.- A művek hatékony és gyors kiépítése érdekében a kivitelezést koncentrálni kell, ahol a termelés-technikai tényezőket is alapul kell venni és a sorrendiséget ennek figyelem- bevételével kell meghatározni.- A gyűjtőcsatornák üzemi vízszintjét - a területtől függően - jelentős mértékben az átlagos terepszint alá kell süllyeszteni. Minthogy a teljes vízgyűjtőrendszer süllyesztés nem gazdaságos, egy-egy lemélyített gyűjtőrendszert átemelő szivattyúval kell a főcsatornához kapcsolni.- A tározókat a terep fölé "emelt vízszintű" tározókká kell kiépíteni. Ezeket mezőgazdaságilag értéktelen laposokban kell elhelyezni.- Az öntözés és a vízrendezés egymástól el nem választható- csak együtt megoldható - vízgazdálkodási tevékenységi rendszert alkothat. A vízrendezési munkák tervezésénél alapvető szempont a termőterület megvédése a káros sófelhalmozódástól. > - - r -.- A főművek kapacitásának jobb kihasználása érdekében elsősorban az üzemi hálózatot kell bővíteni az üzemi igényeknek megfelelően. A csatorna sűrűséggel együtt a szivattyúkapacitást is növelni kell.- A tervidőszak végére a mezőgazdaság ma megítélhető és várható fejlődését figyelembe véve a talajcsövezés jelentős terjedését kell számításba venni.- Ki kell alakítani a csatorna karbantartó gépláncot, olyan mértékig, hogy azok alkalmasak legyenek a megnövekedett igények kielégítésére. 78
