Szilárd György: Öntözésfejlesztés (BME Mérnöktovábbképző Intézete, Budapest, 1987)
II. Az öntözéses gazdálkodás célja, feladata Magyarországon, helye, szerepe a mezőgazdaság általános fejlesztésében
Az öntözés és a vízrendezés kapcsolatát elemezve szükséges a vízrendezési céllal épített drénhálózatok öntözési célú hasznosításáról szólni: Hazai éghajlati viszonyaink között gyakran előfordul, hogy szélsőséges vízháztartási helyzetek, vízhiányok és víztöbbletek veszélyeztetik a növénytermesztés eredményességét és biztonságát. Fokozottabban érvényesülhet a víz korlátozó hatása a rossz vízgazdálkodású talajokon, ahol a talaj kis tározóképessége még elegendő mennyiségű csapadék esetében sem teszi lehetővé a növényi vízfogyasztás és a csapadékeloszlás időbeli eltéréseinek kiegyenlítését, így az intenzív növénytermesztés igényeit kielégítő mesterséges vízelvezetésről és (vagy) vízpótlásról egyaránt gondoskodni kell. Magyarországon a talajcsőrendszerek a mezőgazdasági termelés szempontjából káros víztöbblet elvezetésére, talajvízszint- vagy talajnedvesség-szabályozási, tehát lecsapolási céllal készülnek. A megépült talajcsőrendszerek behálózzák a víztelenítő mezőgazdasági táblát vagy táblarészt. Ezek a vízelvezető elemek meghatározott feltételek mellett és körülmények között alkalmasak lehetnek vízpótlásra is. Azonban figyelembe kell venni, hogy teljesen ellentétes követelményeknek kell érvényesülni a tervezés - építés során, ha az elsődleges cél az elvezetés vagy a hasznosítás. Elvezetésnél a csőhálózatnak nagy esést, mély elhelyezést kell biztosítani, a dréntávolság megállapításánál a minél nagyobb optimális távolságra és gravitációs pórustér kialakítására kell törekedni. Hasznosításnál: a csőhálózatnak kis esést, a termeszteni kívánt növényfajok gyökérzetének közelébe történő csőhálózat elhelyezést, a dréntávolságok sűrítését és kapilláris pórustért kell biztosítani. A talaj csőrendszernek vízpótlásra történő felhasználására általában rendkívüli időjárási helyzetben, szélsőséges szárazság esetén kerül sor. A működtetés fő funkciója az aszálykár mérséklése. A talajcsőrendszereken történő vízpótlás öntözést nem pótol, tehát nem tekinthető öntözési módnak. A vízelvezetési céllal létrehozott talaj csőrendszereknek vízpótlásra történő alkalmazása a rendszert veszélyeztetheti. Károsodhatnak a műszaki létesítmények, romolhat a talajban hidraulikai szempontból kialakult kedvező helyzet, vízgazdálkodási károk keletkezhetnek, tönkremehetnek a talajcsövezéshez végrehajtott kiegészítő agrotechnikai beavatkozások eredményei és kedvezőtlen talajtani folyamatok is végbemehetnek. A vízpótlásra történő igénybevétel a talajcsőrendszer eredeti működésének ellátását is megakadályozhatja, zavarhatja. A károsodások rövid távon (egy éven belül) és hosszabb távon (néhány év alatt) egyaránt jelentkezhetnek. A potenciális károk és veszélyek miatt a talajcsőrendszereket vízpótlásra csak a kettős hasznosítás feltételeinek részletes megvizsgálása és valamennyi feltétel megléte esetén 79
