Szilárd György: Öntözésfejlesztés (BME Mérnöktovábbképző Intézete, Budapest, 1987)
II. Az öntözéses gazdálkodás célja, feladata Magyarországon, helye, szerepe a mezőgazdaság általános fejlesztésében
A táblacentrikus vízrendezési igény olyan szántóföldi táblák kialakítását jelenti, amelyeknél a mesterséges termőhelyi körülmények ellenére a természetes vízforgalmi egyensúlyállapot jön létre. Mivel Magyarországon az evapotranszspiráció értéke általában nagyobb, mint az átlagos csapadék mennyisége, agronómiái szempontból a csapadék helyben tartása' szükséges, kivéve, ha a gyökérzóna talaj szelvénye nem képes a teljes csapadék tárolására, vagy a megelőző öntözés hatását kedvezőtlenül befolyásolhatja a lehullott csapadék. A vízrendezési munkák első feltétele a jó táblásítás. A lehető legnagyobb méret szem előtt tartásával ügyelni kell arra, hogy a táblán belül közel azonos (illetve kisebb mesterséges beavatkozásokkal, pl. egyes talajfoltok javításával céldrénekkel közel azonossá tehető) vízgazdálkodási tulaj- donságú talajok legyenek, továbbá a mélyvonal, lefolyástalan mélyedés lehetőleg a táblahatárokon helyezkedjenek el. A növekvő vonóerő teljesítmény, a szélesebb munkagépek, a növekvő vontatási sebesség a táblanagyság növelése felé hatnak. A szántóföldi táblával szemben támasztott agronómiái követelmények azonban határt szabnak ennek a növekedési tendenciának. Az eltérő természeti, talaj, domborzati, valamint vízháztartási viszonyok következtében még síkvidéken is nehéz több 100 ha-t homogén termőterületté alakítani. A táblákkal szembeni legfőbb agrotechnikai igény - az egyidejű művelhe- tőség - kielégítésére a távlati tervekben a technikai kihasználtság színvonalának csökkentése nélkül a tábla szélességi méretének változása 400-800 m között, a tábla hosszának változása 800-1200 m között alakulhat. Az ehhez tartozó táblaméret 30-100 ha között változhat a természeti, területi adottságok függvényében. Azonos talajtani, domborzati és vízháztartási viszonyok mellett növekedhet a táblaméret. Az új nagy táblák kialakításánál óhatatlanul előfordulnak terepegyenetlenségek. A táblán belüli mélyedések viszont összegyűjtik a vizet, emiatt a tábla - vízháztartási szempontból - inhomogénné válik, ami feltétlenül elkerülendő. Ilyen esetben ha - a tereprendezés nem lenne gazdaságos - a céldrénezés feltétlenül indokolt. A céldrénezés egyben a tábla szélén levő csatorna mély kialakítását is szükségessé teszi. A vízrendezési, úthálózat kialakítási, táblásítási munkákat az öntözés-fejlesztési beruházásokat megelőzően vagy legkésőbb azzal egyidőben kell elvégezni. Közismert az a korábbi, de ma már a múlt rossz emlékei közé tartozó álláspont, amely az öntözést kirekesztette a meliorációs tevékenységek köréből. Máig is hat azonban ennek káros következménye, nevezetesen, hogy a talajcsövezési munkák helyének a meghatározásánál elmaradt a talajcsövezés és az öntözés összhangjának a biztosítása. A követendő út tehát csakis a növénytermesztés igényeihez igazodó, takarékos talajnedvesség-szabályozás lehet, 77
