Szilárd György: Öntözésfejlesztés (BME Mérnöktovábbképző Intézete, Budapest, 1987)
II. Az öntözéses gazdálkodás célja, feladata Magyarországon, helye, szerepe a mezőgazdaság általános fejlesztésében
A szennyvizöntözés - bár próbálkozások erre voltak - (Sopron, Pécs, Kecskemét, Debrencen/ Békéscsaba, Gyula) nagyobb mértékben nem terjedt el. 1980-ban a közcsatornába elvezetett szennyvíznek (2,4 millió m^/nap) csupán 0,5-1%-át hasznosították öntözéssel. A mezőgazdaságban korlátozás nélkül hasznosíthatók lennének az élelmiszeripari, könnyűipari és részben a vegyipari (műtrágya gyártás) szennyvizek, még nem hasznosíthatók a kórházak, vágóhidak, és állati termékeket feldolgozó üzemek és a mérgező, sugárzó anyagokkal foglalkozó üzemek szennyvizei. A hosszú távú fejlesztési terveink szerint a mezőgazdasági üzemek elvezetendő és tisztítandó szennyvizeink mennyisége, valamint a szakosított állattartó telepeken keletkező hígtrágyák mennyisége az ezredfordulóra várhatóan megközelítőleg azonos - 70-80 millió m3/év - mennyiségű lesz. 2000-re várhatóan a szennyvizek mennyisége 3,4 millió m3/napra növekszik. Ezért a tisztított szennyvizek mezőgazdasági elhelyezése az elkövetkezendő időszak egyik legfontosabb környezetvédelmi feladata, nem beszélve arról, hogy ahol a megfelelő mezőgazdasági hasznosítást biztosítani lehet, ott nagymértékű beruházási megtakarítást is el lehet érni a magasabb víztisztítási fokozatok elhagyása következtében. Az ezredfordulóra (80 ezer m3/nap) szennyvíz mezőgazdasági elhelyezésével illetve hasznosításával számolunk. A célkitűzés megvalósításának egyik alapfeltétele a még szükséges kutatás, fejlesztési, tervezési és üzemelési feltételek meghatározása és biztosítása. A másik lényeges feltétel olyan beruházási, pénzügyi szabályozás megalkotása - aminek kidolgozása már folyamatban van - melynek során a szennyvíz kibocsájtó és hasznosító megállapodhat a költségek viselésében úgy, hogy a mezőgazdasági üzem érdekeltté váljon a szennyvíz fogadásában és hasznosításában. A szennyvíz kibocsájtó 1 m3-re jutó tisztítási költség erejéig érdekelt a szennyvíz mezőgazdasági hasznosításában. A mezőgazdasági üzem érdekeltségét biztosítani lehet a hasznosító telep beruházásában, a fogadott szennyvíz mennyisége után, illetve a kettő kombinációjában. A célkitűzés teljesítést hivatott elősegíteni az 1981-ben kiadott Országos Vízgazdálkodási Szabályzat is, melynek 53. §. (3) bekezdés az alábbiakat tartalmazza: "Szennyvíztisztító telep létesítésével vagy korszerűsítésével kapcsolatban minden esetben meg kell vizsgálni a szennyvíz és szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosításának, illetve ipari újra-felhasználásának lehetőségét." 4 6. Az öntözés és a melioráció kapcsolata Az öntözéses gazdálkodás hazai fejlődésének áttekintése során megállapíthattuk, hogy az öntözésfejlesztés nem mindig járt együtt a szükséges meliorációs beavatkozások komplex 73
