Szilárd György: Öntözésfejlesztés (BME Mérnöktovábbképző Intézete, Budapest, 1987)
II. Az öntözéses gazdálkodás célja, feladata Magyarországon, helye, szerepe a mezőgazdaság általános fejlesztésében
a technikai megoldásokat, amelyek a többcélú hasznosítást teszik lehetővé (fagyvédelem, trágyaszerek kijuttatása, színező öntözés stb.). A technikai fejlesztéssel párhuzamosan az ipari háttérrel szemben támasztott főbb követelmények:- nyílt felszínű csatornák automatikus vízszintszabályozó berendezéseit;- a munka- és energiatakarékos szivattyú és csőhálózat szerelvényeket;- a rendszerek központosított irányításához szükséges mérő- és hírközlő eszközöket, a helyi automatikákat, az iparnak sorozatban kell előállítania. A gyártmányfejlesztés során növelni kell a szárnyvezetékek vízszállító képességét, automatizáltságát:- biztosítani kell a gépi áttelepítésű berendezések kooperációs gyártását, ami a korszerű, hazai öntözéses technika biztosításának egyik alapfeltétele;- a csepegtető és felületi öntözéshez szükséges szerelvényeket a jelenlegi gyártás és gyártmány továbbfejlesztésével - az iparnak sorozatban szükséges előállítania. Az öntözőberendezések szervizszolgálatát a jélenleginél szervezettebben és hatékonyabban kell megoldani. Az öntözési beruházások hatékonyságát jelentősen növeli a kialakítás költségének és az építési időnek a csökkentése. Ennek érdekében a műtárgyak egységesítését és tipizálását tovább kell szélesíteni. Az üzemi beruházások keretében létesülő öntözőtelepek építőkapacitását specializált vállalatoknál (vízügyi-építőipari) kell megteremteni. A technikai fejlesztés és gyártás teljes területén a jelenleginél jobban kell élni a KGST együttműködés előnyeivel - lehetőségeivel. 5. A szennyvíz és hígtrágya hasznosítása Mezőgazdasági szakembereink hajlamosak a gazdaságokban képződő trágyalé és szennyvizek problematikáját együtt kezelni. Az állattartás során keletkező hulladék nem szennyvíz, hanem hígtrágya. Szennyvíz csak ipari és szociális vízhasználat során keletkezik. Jelenleg a mezőgazdaságban közel 50 millió in szennyvíz és 34 millió m3 hígtrágya keletkezik. A szennyvíz legnagyobb része elszórtan termelődik és ami a fő probléma - tisztítás nélkül jut a befogadóba. A keletkező 34 millió m3 hígtrágyából 17 millió m3 (50%-a) minden 71
