Szilárd György: Öntözésfejlesztés (BME Mérnöktovábbképző Intézete, Budapest, 1987)
II. Az öntözéses gazdálkodás célja, feladata Magyarországon, helye, szerepe a mezőgazdaság általános fejlesztésében
ható, ha a növény igényének, szükségletének - időben és mennyiségben - megfelelő vízellátásban részesül. Lényeges azonban, hogy az öntözési mód is olyan korszerű legyen, mint amilyen a termesztés - technológia színvonala.- Az előzőekből adódóan tehát: ha kedvező a domborzat, megfelelő a talajadottság (káros talajvízszint emelkedéssel nem kell számolnunk) a vízkészlet rendelkezésre áll, technikailag időben, mennyiségben a növénytermesztés vízigényét ki lehet elégíteni, és az öntözés költsége (beruházás, fenntartás, üzemeltetés) nem nagyobb - szántóföldi növények esetében - mint az esőztető öntözés, akkor a korszerű felületi öntözésnek létjogosultsága van.- A rét-legelő öntözés fejlesztését, valamint rekonstrukcióját - döntően a felületi öntözés, munkaerőtakarékos, - kisebb fajlagos beruházási költséget igénylő megoldásával kell biztosítani. Az öntözési módok arányát - figyelembe véve a technikai és munkaerőellátottsági körülményeket - 2000-ig az alábbiak szerint lehet meghatározni: felületi öntözés 11-17% esőztető öntözés 80-85% csepegtető öntözés 3- 4% 4. Az öntözéses technikai fejlesztésének főbb irányai Az öntözőtechnika továbbfejlesztéséhez gyorsabb ütemben kell a külföldi tapasztalatokat és eredményeket átvenni, elsősorban az energiatakarékos és kevés élőmunkaráfordítást igénylő megoldásokat. A Szarvasi ÖKI a MÉM-OVH megbízása alapján értékelte a különböző öntözési módokat, berendezés-típusokat energiaigényük alapján. Az értékelés alapján az alábbi következtetések fogalmazhatók meg:- Energetikai szempontból az összes berendezés között a gördülő szárnyvezetékek képviselik az optimumot. Ezekhez viszonyítva a többtámaszú szerkezetek, a tömlővel kombinált felületi berendezések és a csepegtető öntözés a nagyobb állandó (gyártási vagy létesítési) energiák; a csévélhető KPE tömlős berendezések a nagyobb változó (üzemelésből adódó) energiák irányába tolódnak el.- Az élőmunkaigény szempontjából a stabil, a csepegtető berendezések a legkedvezőbbek. Valamivel nagyobb a többtámaszú és a csévélhető KPE tömlős öntözőgépek élőmunkaigénye, de ez nem haladja meg a tömlős öntözések és a gördülő szárnyvezetékek élőmunkaigényének felét.- A tömlővel kombinált felületi öntözések a kötött, illetve vízzáró altalajú területeken jöhetnek szóba, ha a dombor67
