Szilárd György: Öntözésfejlesztés (BME Mérnöktovábbképző Intézete, Budapest, 1987)
II. Az öntözéses gazdálkodás célja, feladata Magyarországon, helye, szerepe a mezőgazdaság általános fejlesztésében
Napjainkban a termelésnövekedés 60-65%-át exportálnunk kell, mivel a belső felhasználás mennyiségi dinamikája a fejlesztés üteménél alacsonyabb. d) Munkaerő változása Az elmúlt 20 év alatt a mezőgazdaságban foglalkoztatott 1,8 millió fő mintegy 550 ezer fővel csökkent. A képzettség szerinti összetétel várható alakulásának megfelelően a 90-es évek végére a mezőgazdaságot az ipari jellegű munka fogja jellemezni. A hagyományos értelembe vett "kézi" munka megszűnik, és helyette a gépek, berendezések mellett végzett ún. "gépi" munka válik uralkodóvá, differenciált szakképzettséggel. Mindebből adódik az öntözőtechnika fejlődésének fő iránya, amely a gépi öntözést, a zárt csőrendszerben való vízvezetést, az automatizált munka- folyamatokat jelenti. e) Az eszközállomány és hatékonyságának növelése A mezőgazdaságban 1990-re várhatóan, egy főre 500 M*Ft értékű állóeszköz jut. Ugyanez a mutató a vízgazdálkodásban közel 3000 M Ft lesz. A fentiekből következik, hogy a hosz- szú távú tervidőszak során egyik legfontosabb célkitűzés a mezőgazdaságban és a vízgazdálkodásban az eszközhatékonyság növelése, és a termelésbiztonság fokozása. Ebben az öntözésnek meghatározó szerepe lesz. A növénytermesztés költségalakulását az ipari eredetű anyagok használata befolyásolja. Várható, hogy az ilyen jellegű felhasználás a hosszú távú tervidőszak során tovább növekszik. 1982-ben az ÁG-ok, Tsz-ek anyagfelhasználásán belül 70%, illetve 60%-os részarányt képviseltek az ipari eredetű anyagok. Az ipari anyagok közül legjelentősebb a műtrágya használat. 1960-ban felhasznált 26 kg/ha hatóanyaggal szemben 1985-ben 232 kg/ha hatóanyag került átlagosan a mezőgazdaságilag művelt területekre. Figyelembe véve a szervestrágyában adagolt tápanyagokat, ezen ipari anyag használatának hatékonysága döntően befolyásolja a növénytermesztési ágazat jövedelmezőségét. Az eddig szerzett tapasztalatok és kísérleti eredmények azt igazolják, hogy az öntözés a trágyaszerek hatékonyságát nagymértékben fokozza. A középtávú tervidőszak fő tendenciái közül - mivel a szerkezeti anyagok alapjául szolgáló nyersanyagokban szegények vagyunk - előtérbe kerül más nyersanyagforrások kihasználása. A mezőgazdasági termelés számára a víz az egyik legfontosabb nyersanyagforrás. Kitermelése, tárolása egyre több befektetést igényel. Ezért a mezőgazdasági vízhasznosítást meghatározó célkitűzés: a korszerű technikai színvonalú öntözővíz előállítás, szállítás és hatékony hasznosítás. 57
