Szilárd György: Öntözésfejlesztés (BME Mérnöktovábbképző Intézete, Budapest, 1987)

II. Az öntözéses gazdálkodás célja, feladata Magyarországon, helye, szerepe a mezőgazdaság általános fejlesztésében

iqényeit folyamatosan és gazdaságosan biztosítsuk, a talajban lejátszódó folyamatok kedvező irányú befolyásolásával a talajok termékenységét növeljük.

Ahol ennek a feltételnek eleget teszünk, ott már eleve megteremtjük a magasabb színvonalú termelés alapját. Azokban a gazdaságokban, ahol a természetes csapadék hasznosítását követően a növénytermesztés vízszükséglete — a termelési szint függvényében - nagyobb, ott az öntözéses gazdálkodás bevezetése, fejlesztése egyértelműen célszerű és gazdaságos lehet.

Hazánkban - főként a Tisza völgyben és a Duna-Tisza közén - van nagy jelentősége az öntözésnek. A hazai éghajlati viszonyok ugyanis az említett országrészeken az évek többségében nem biztosítják megfelelő eloszlásban azt a csapadék- mennyiséget, amely az eredményes mezőgazdasági termeléshez, különösen pedig a vízigényesebb növények jó terméséhez a te- nyészidő alatt szükséges lenne.

Természetesen igen nagy hiba volna az öntözést a belterjes mezőgazdasági termelés egyedüli módjának elkönyvelni. Az öntözés a belterjes mezőgazdasági termelésnek egyik - de igen jelentős - tényezője. Tehát a szükséges többi tényező, mint pl. az okszerű talajművelés, trágyázás, növényápolás, talajjavítás stb. - nem mellőzhető és az öntözés csak akkor lehet eredményes és gazdaságos, ha időben és maradéktalanul biztosítjuk a többi tényező érvényesülését.

Az öntözés agrotechnikai eljárás. Ebből következik, hogy az öntözéses gazdálkodás hatásfoka az üzemekben dől el.

Ehhez viszont alapvetően az szükséges, hogy szocialista gazdaságaink olyan ütemben és arányban térjenek át az öntözéses gazdálkodásra, amilyen mértékben az öntözéshez szükséges szakmai felkészültség, munkaerő, gép, eszköz, tápanyag stb. rendelkezésre áll.

Magyarországon az ezredforduló utáni időszakban - amikor már minden olyan pótlólagos vízkészletnövelő főművi beruházást megvalósítunk - ami egyben a mezőgazdasági víz- gazdálkodást is szolgálja - megközelítőleg 0,8-1 millió hektár mezőgazdasági területet tudunk öntözni. Ez mezőgazdasági területeink 20-22%-át jelenti. Ez a maximális lehetőségünk.

Ez a lehetőség azonban már ma - a múlt tanulságait hasznosítva - megszabja a feladatainkat is, ami alapvetően a fejlesztések területi elhelyezésénél, az öntözésre való alkalmasság megítélésében jelentkezik. Hazánk talajai változatosak és az öntözés számára kedvező és kedvezőtlen tulajdonságú talajok egyaránt megtalálhatók. Ennek során a legfontosabb a talajadottságok figyelembevétele. Hazánk területének mintegy 50%-a sorolható a kedvező termékenységű talajok közé. Az itt gazdálkodó üzemek termelési színvonala is a legnagyobb. Ez is alátámasztja az öntözés kiterjesztését e talajokon. Amilyen mértékben csökken a talaj termékenysége, - illetve a gyengébb talajtermékenység mellett nagyobb a ráfordítási igény - a nagyobb ráfordítás hasz47