Szilárd György: Öntözésfejlesztés (BME Mérnöktovábbképző Intézete, Budapest, 1987)
II. Az öntözéses gazdálkodás célja, feladata Magyarországon, helye, szerepe a mezőgazdaság általános fejlesztésében
nosulása lényegesen kedvezőtlenebb, mint az a jobb talajtermékenység mellett tapasztalható. Az öntözés fejlesztésénél ezt a szempontot -feltétlenül figyelembe kell venni. A Szarvasi ÖKI felmérése alapján az öntözött szántóterület földminőség szerinti megoszlását a 19. sz. táblázat, az öntözőgazdaságokban (1980-ban) a főbb vállalati jellemzőknek a földminőség függvényében történő alakulásait a 20. sz. táblázat mutatja. A 20. sz. táblázat adatai bizonyítják az öntözésnek jó talajadottságú területeken való fejlesztésének elsődlegességét. A Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutató' Intézete az egész ország területére vizsgálatot végzett, s a vizsgálat megállapításait térképen is ábrázolta. A térkép pontosan mutatja azokat a területeket, amelyeken hazánkban az öntözés javasolható, feltételesen javasolható, vagy nem javasolható. Az öntözésre javasolt, feltételesen javasolt és nem javasolt területek megoszlása hozzávetőlegesen aTisza-völgyben 1:3:1, a Duna-völgyben 2:2:1 arányt mutat. A Duna-völgyben a térszínileg magasan fekvő homoktalajok növelik az öntözésre alkalmas területek arányát. Az ország területének egy része olyan hegyes, vagy dombos vidékre esik, ahol az öntözésnek szikesítő hatása gyakorlatilag nem lehet. Ezek a területek azonban többségükben olyanok, amelyek az öntözésfejlesztés szempontjából a jövőben is kevésbé jöhetnek számításba. Jelentős az olyan terület, ahol az öntözés nagymértékű kiterjesztése sem okozhat másodlagos szikesedést. Ezek a területek Alföldünkön részben a magasabban fekvő homok, vagy löszhátak, részben a folyók olyan teraszai, ahol a természetes drenázs biztosított. Ezeken a területeken is ügyelni kell azonban a talajvíz szintjének alakulására, valamint az öntözővíz minőségi normák betartására. Feltételesen öntözhető területek azok, ahol a jelenlegi technikai és gazdálkodási viszonyaink között az öntözés bizonyos mértékű fejlesztése a másodlagos szikesedés veszélye nélkül lehetséges. Ezeken a területeken a fő tényező, - amely a fejlesztés mértékét megszabja - a talajvíz mélysége és annak ingadozása. Kritikus talajvízmélység a talajvíz azon mélysége, amely - adott viszonyok között - szükséges ahhoz, hogy a_talajvízből a talajszelvénybe káros sók ne kerüljenek. Ezeken a területeken a talajvíz állandó ellenőrzése, s a kritikus mélység alatt való tartásának biztosítása szükséges. öntözésre nem javasolhatók azok a területek, ahol a másodlagos szikesedés - vagy láposodás - közvetlen veszélye áll fenn. E területek rendszerint részben már most is szikesek. Megfelelő vizsgálatok alapján e területek egy részén rizs és rét-legelő öntözés - meghatározott feltételek mellett - lehetséges. 48