Szilárd György: Öntözésfejlesztés (BME Mérnöktovábbképző Intézete, Budapest, 1987)
I. A magyar öntözéses gazdálkodás fejlődése
gépesített áttelepítésű szárnyvezetéket vásároltak), amit az állami támogatáson túl, az időszakos gépárkedvezmények is segítettek. A tervidőszak elején az üzemi öntözésfejlesztési programokkal összhangban kezdődtek meg - célcsoportos beruházásból - a vízhasznosítási főmű létesítések, melyekre 1222 millió Ft állt rendelkezésre (ebből az öntözőfürtök előirányzata mintegy 300 millió Ft volt). Az V. ötéves tervben kezdődtek meg olyan nagy regionális főművi, állami cél- csoportos beruházások, mint az NK XIV, NK III; a Hajdúsági Többcélú Vízgazdálkodási Rendszer. Megkezdődött a Hevesi Homokhátság öntözésfejlesztésének műszaki és agrárelőkészítése azzal, hogy a beruházás 1979-83. között megvalósul. Mindezek, azon koncepció végrehajtását segítették, mely az öntözések térségi és üzemi elaprózódásának felszámolását, az öntözéses termelés területi koncentrálását és a szakosodást tűzte ki célul. A meglévő öntözőkapacitások jobb kihasználása érdekében, a lehetőségeiket rosszul használó üzemekben feltárásra kerültek az akadályozó tényezők. A feltáró munka eredményei alapján az üzemek programot készítettek a kihasználás növelésére. A fel nem újítható telepek kikapcsolását, a tervidőszakban megjelent, új vízdíjrendelet meggyorsította. Az öntöző kapacitások jobb kihasználását segítette az az intézkedés is, mely szerint a meliorációs keretek felhasználásának sorrendjében kiemelten kellett kezelni a már meglévő és épülő öntözőtelepek meliorációs munkáit. Az előzőekben felsoroltak kedvezően hatották az öntözéses gazdálkodásra. Ezt a folyamatot állították meg 1978-ban a beruházási korlátozásokról szóló rendelkezések, melyek az öntözésfejlesztést-rekonstrukciót is érintették, így az V. ötéves tervi üzemi öntözésfejlesztések végrehajtására - a kormány által meghirdetett feltételekkel - gyakorlatilag 2 és fél év állt rendelkezésre. 1979-ben a mezőgazdasági üzemek jövedelemszabályozása megváltozott, az öntözésfejlesztést segítő intézkedések (40%-os támogatás) meghirdetésre kerültek, de nem léptek életbe. Mindezek hatására az 1978-80. évekre tervezett és előkészített (beruházási program, kiviteli terv) üzemi fejlesztések, rekonstrukciók leálltak, a célkitűzésektől messze elmaradtak. 45 000 ha kapacitás létesült ebből: 10 000 ha a rekonstrukció 35 000 ha új telep (melyből 9200 ha célcsoportos beruházásból létesült). Az üzemek 1548 db szivattyúagregátot vásároltak, amihez 75 000 ha területi kapacitás tartozik. Ezzel szemben, a már mintegy 60%-os készültségi fokban lévő célcsoportos állami beruházásban épülő főművek leállítása nem látszott célszerűnek, mivel ezek fenntartása, állagmegóvása további pénzügyi terheket jelentett volna. 1 5
