Szilárd György: Öntözésfejlesztés (BME Mérnöktovábbképző Intézete, Budapest, 1987)
I. A magyar öntözéses gazdálkodás fejlődése
E határozat irányelvei jelenlegi munkánk során is iránymutatók . Az 1970-től kezdődő öntözés-fejlesztésekben újszerű volt a célcsoportos beruházási konstrukció életbelépése. 1970-től 1975-ig - e konstrukcióból mintegy 24 ezer ha korszerű felszín alatti csőhálózatú - gépi áttelepítésű szárnyvezetékkel felszerelt - öntözőtelep épült. 1970-75. között a terv 144 ezer ha fejlesztést irányozott elő, melyből csak 86 ezer ha teljesült. 1975-ben az öntözési kapacitás elérte a 451 ezer ha-t. A ténylegesen megöntözött terület és a felhasznált víz- mennyiség alakulását az 1. sz. táblázat szemlélteti. A IV. ötéves terv időszakában az öntözés-fejlesztés ipari háttere is nagy fejlődésen ment keresztül. Külföldi tapasztalatok felhasználásával kialakultak az esőztető öntözés korszerű gépi áttelepítésű berendezései, növekedett a mobil esőztető berendezések vízszállító képessége, fejlődött a hazai szórófejgyártás. A tervidőszak utolsó éveiben - külföldi tapasztalatok alapján - megkezdődött a csepegtető öntözés tervezési módszerének, ipari hátterének kialakítása és 50-100 ha-os telepek épültek. Általánossá vált a számítástechnika alkalmazása a tervezésben. 4. Az öntözéses gazdálkodás negyedik szakasza egybeesik az V. ötéves terv (1976-80.) időszakával A IV. ötéves terv időszakában a növénytermelés dinamikusan növekedett, a termelés évi átlagos növekedési üteme 5,9%-os volt. Az V. ötéves terv időszakában ez az ütem lelassult és 3,6-3,8%-os előirányzattal szemben 2,1%-os növekedést ért el. Különösén eredményes volt a 2,8 millió ha-t elfoglaló gabona ágazat termelési színvonalának növekedése. A búza 4060 kg/ha, a kukorica 4850 kg/ha-os átlaghozama nemzetközi összehasonlításban is figyelemre méltó. Ugyanakkor a cukorrépa, a burgonya, a zöldségnövények túlnyomó többsége, a gyümölcs ágazat termelési színvonala bár növekedett, de elmaradt a tervezettől és az élenjáró országokétól. A lemaradásunk az előző 5 évhez viszonyítva ezen ágazatokban nem csökkent, hanem növekedett. A szálas- és tömegtakarmány termesztésünk pedig messze elmaradt a saját lehetőségeinktől is. (2. sz. táblázat).
