Szilárd György: Öntözésfejlesztés (BME Mérnöktovábbképző Intézete, Budapest, 1987)

I. A magyar öntözéses gazdálkodás fejlődése

1. sz. táblázat

TÉNYLEGESEN MEGÖNTÖZÖTT TERÜLET ÉS FELHASZNÁLT VÍZMENNYISÉG

É v

Megöntözött ösz- szes terület (ha)

Öntözésre felhasznált vízmeny- nyiség összes 1000 m3

Megöntözött terület a vízjogi- lag engedélyezett %-ában

1970.

108 706

405 152

27

1971 .

204 943

703 706

53

1972.

266 921

776 800

65

1973 .

310 530

902 417

88

1974 .

307 660

763 023

86

1975.

155 458

511 445

40

A tervidőszak növénytermesztési helyzetét jellemzi, többek között, hogy 5 év alatt- a szántóterület 241 ezer ha-ral csökkent,- 1,7 millió tonna műtrágya hatóanyaggal kevesebbet használtak fel, mint a tervezett,- az öntözhető terület 100 ezer ha-os növekedés helyett, 80 ezer ha-ral csökkent,- a meliorációra fordítható pénzforrások elmaradtak a szükségletektől, emiatt a talajjavítások üteme elmaradt a 60- as évekétől,- az öt évből kettőben kedvezőtlen időjárás volt.

Ugyanakkor a termelés más dinamikus tényezői, mint a technikai felszerelés, az új fajok és fajták használata, a növényvédelem tovább bővült, fejlődött.

Az V. ötéves terv öntözéses gazdálkodásának főbb céljait egyrészt a meglévő öntözőkapacitások kihasználásának biztosítása, másrészt az új beruházások korszerű, a hatékonysági követelményeknek megfelelő■megvalósítása szabta meg.

A mezőgazdaság V. ötéves terve azzal számolt, hogy a tervidőszak során 100 ezer ha terület öntözésfejlesztése és mintegy 140 ezer ha terület rekonstrukciója valósul meg.

A megvalósítás érdekében elkészült a mezőgazdasági üzemek középtávú öntözésfejlesztési terve. A terv szerint - a központi célkitűzésekben szereplő 100 ezer ha-ral szemben az üzemek 114 ezer ha-on irányoztak elő fejlesztést, melyből 9,2 ezer ha a IV. ötévés tervben megkezdett célcsoportos beruházásból megvalósuló öntözőfürt volt.

13