Szilárd György: Öntözésfejlesztés (BME Mérnöktovábbképző Intézete, Budapest, 1987)
V. Irányítási, szervezeti kérdések a szükséges szakemberigény és biztosításának feltételei
ménynek a betartása, hogy öntözésfejlesztést munkaerőtakarékos, kevés fizikai munkát igénylő, a gazdaság általános műszaki fejlettségi színvonalához igazodó technikai szinten szabad csak megvalósítani. Ezeknek az általános célkitűzéseknek az érvényesítését, annak mértékét, azonban mindig a gazdaság jelenlegi és jövőbeni adottságainak mérlegelése útján lehet eldönteni. A jelenleg gyártott - forgalmazott gépi áttelepítésű berendezések a kézi áttelepítéshez viszonyítva 10-40%-os kézimunka felhasználást igényelnek. Természetesen az élőmunka megtakarítás mértéke széles beruházási költségskála mellett biztosítható. Az öntözés üzemi szervezetének kialakítására hatással van:- a gazdaság nagysága, területi tagoltsága,- a termelés iránya, szerkezete,- az öntözött terület aránya a gazdaságon belül,- az alkalmazott öntözési módok és arányuk,- rendelkezésre álló szakembergárda stb. A területi vagy központi szervezet kialakításának az ehhez igazodó irányítás megvalósításának több formája ismert. Alapvető fontosságú, hogy az öntözés szervezése - végrehajtása az egyes növények technológiai sorába szervesen illeszkedjék és segítse elő a komplex vízgazdálkodás megvalósítását. Ez alapvetően a vetésszerkezet kialakításában, az öntözés napi üzemidejében, a hibaelhárításban, a szerviz-szolgálatban és egy sor más területen jelentkezik. Ezért mutatkozik célszerűnek a több öntözőgazdaságot ösz- szefogó öntözési-társulás működése (MEZŐVÍZ), tevékenységének szélesítése. Az öntözési Társulás - többek között biztosítani tudja:- az öntözéses gazdálkodás legújabb agronómiái - műszaki fejlesztési eredményeinek alkalmazását,- a hibaelhárítás hatékony szervezeti kialakítását,- a szükséglethez igazodó központi alkatrészraktár kialakítását,- a téli gépjavítás, a telepek karbantartásának technológiai rendszerét,- a magasan kvalifikált öntöző szakemberek hatékony alkalmazását, az egységes szakirányítást, továbbképzést. Ez a szervezet - szakmai színvonala, valamint szervezettsége alapján - alkalmas a rendszerek területén lévő mezőgazdasági üzemekben nemcsak az öntözés, hanem a mezőgazda- sági vízgazdálkodás teljes rendszerének kialakítására. Hasonlóan szükséges az agráripari egyesülések és az iparszerű termelési rendszerek öntözés-szervező munkájának erősítése.
