Szilárd György: Öntözésfejlesztés (BME Mérnöktovábbképző Intézete, Budapest, 1987)

I. A magyar öntözéses gazdálkodás fejlődése

6. A felülről való tervezés nem vizsgálta és nem vette figyelembe - esetek többségében erre nem is volt mód - az üzemi feltételek meglétét vagy hiányát.

7. Az öntözéssel párhuzamosan a szükséges komplex melioráció döntő többségében nem valósul meg.

8. Az öntöző-technika és az eszközellátottság színvonala alacsony volt.

9. Hiányoztak az intenzív - esetenként az öntözést megháláló - fajták.

10. A talajerő-gazdálkodás színvonala elmaradt, nem igazodott az öntözéses gazdálkodás igényeihez.

11. Az öntözést végrehajtó és irányító szakemberek száma kevés volt.

A hibák, hiányosságok mellett az öntözés-fejlesztés terén

elért főbb eredményeket összefoglalva megállapíthatjuk:

1. Az öntözött területeken fokozódott a termelés biztonsága és emellett 20-30%-kal növekedett a hozam, ami átlagosan és évenként mintegy 9 q/ha gabonaegységet jelentett.

Ez azért volt fontos, mert ez a többlet a termelőszövetkezeti mozgalom kialakulása és megszilárdulásának időszakában jelentkezett és hozzájárult a belső ellátás javítá- sához.

2. Az esőztető öntözés mód technikai fejlődést jelentett az öntözéses gazdálkodáson belül, ami egyben lehetőséget adott korszerű öntözőfürtök építésére (Nagyhegyes, Bala- tonaliga, Kalocsa).

3. Az első iparszerű feldolgozást a mezőgazdaságban a forrólevegős lucernaszárító üzemek jelentették, ami alapvetően igényelte az öntözéses gazdálkodást.

4. Az öntözésre berendezett területek fejlesztése, a mintegy 35 ezer hektár rét-legelő öntözése elősegítette az állat- tenyésztés koncentrálódását. Ezeken a területeken - a száraz területekhez viszonyítva - az öntözés hatására a hozamok megháromszorozódtak.

1965-től kezdődően - túlnyomórészt a csapadékos időjárás következtében - a területi fejlesztés és a meglévő kapacitások kihasználása erőteljesen csökkent. Kivétel ez alól az 1968-as aszályos év. Az 1970-ig terjedő időszakra ez a tendencia jellemző, de azt is meg kell állapítani, hogy pl. 1967-ben az időjárás - ezen belül a csapadék-ellátottság - lényegesen nagyobb kapacitás-kihasználást indokolt volna. Az előző évek csapadékos időjárására számítva azonban - a mezőgazdasági üzemek többsége - nem készült fel az öntözésre.