Szesztay Károly: Hidrológia II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1964)
11. Magyarország hidrológiai viszonyai
lehet következtetni. Ez az érték általában 0,15 és 0,25 között van, vagyis 1 m-nyi talajvizszintváltozás 150 - 250 mm-nyi viz- rétegnek felel meg. Az évi ingadozás nagyságát, és a tetőpont, illetve a mélypont bekövetkezésének az időpontját elsősorban a terepszint alatti átlagos mélység és a talajviszonyok szabják meg. Minél mélyebben van a talajvizszint - egyébként azonos körülmények között - annál kisebb az évi ingadozás és annál későbbre tolódik az évi hullám tető, illetve mélypontja (11-56. ábra). Azonos mélységű talajvizszint esetén kötött talajú fedőréteg esetében kisebb az ingadozás és későbbre tolódik az évi hullám tető- és mélypontja, mint homok talajok esetében. Az időjárási tényezőknek - elsősorban a csapadék évi ösz- szegének és éven belüli eloszlásának - megfelelően meglehetősen tág határok között ingadoznak az évi közepes talajvizállá- sok is. Csapadékos évjáratokban olyan területeken is megközelítheti a talajvizszin a felszint, ahol az átlagos mélysége 2-4 m körül van. Különösen fontos szerepük van a talajvizszint alakulásában a téli csapadékoknak. A több évtizedre visszanyúló észlelések adataiból általában határozott kapcsolatot lehetett kimutatni a téli félév csapadékösszege és az évi talajvizéllás- hullám emelkedő ágának magassága között (11-37. ábra). A helyi csapadék hatására bekövetkező talajviztározódás egyik jellemzője a talajviszonyok egyik legfontosabb vízgazdálkodási adatának, a tartósan kitermelhető talajvizkészletnek. / , . / . Átlagos évi talajvizszint ingadozás, cm 0 50 100 11-36. ábra A talajvizszint évi átlagos ingadozásának összefüggése a terepszint alatti melységgel [218/b., 202. lap]- 72 -
