Szesztay Károly: Hidrológia II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1964)
11. Magyarország hidrológiai viszonyai
(megújuló) készletnek a nagyságát a a hegységek peremvidékein (általában TÓTKOMLÓS. 1937-53 400 3002001001941 O 144 mm A talajvizet nem tápláló csapadékmennyiség Ennek a folyamatosan pótlódó vízfolyások parti sávjain és minden olyan esetben, amikor a talajviz felszinó- nek jelentékeny esése van és a viztartó réteg szivár- 7? gási tényezője viszonylag nagy) az oldalirányú talaj- 13 vízáramlások is jelenté- -ej kényén befolyásolják. 3 Az ország egész területé- c. nek megújuló talajvizkész- § ■z lete kereken 40 mr/s foly0) tonos vizsugámak felel N meg. A készlet területi eloszlása rendkívül egyen- '|í lőtlen. Leggazdagabbak §. talajvízben általában a 8 folyók törmelékkupjai és a hegységek peremvidékei. > A vízfolyások közeié- ben a talajvizszint ingadozásaira a folyó vízjárása nyomja rá bélyegét. A part közvetlen közelében a talajvizszin (vízzáró fedőréteg esetében a hidrodinamikai nyomás) szorosan követi a folyó vízállásának ingadozásait. A parttól távolodva a folyó vizsziningadozá- sai egyre csökkenő mértékben és egyre nagyobb időbeli késleltetéssel jelentkeznek a talajvizszint változásaiban. Tartósan magas vízállások idején a vízfolyásokból jelentékeny vizmenrv leégek szivároghatnak át a partmenti viztartó rétegekbe, amelyeknek nagyrésze az alacsony vízállások idején visszaszivárog a mederbe. A távolhatás mértéke és a szivárgások intenzitása a mederágy és a viztartóréteg vizáteresztőképessége szerint változik. A szigetközi kavicsrétegekben a Dunától több km-nyi távolságra is jól ISO- 73 11-37. ábra Az őszi-téli csapadék hatása a talajviztérozódásra. [218/b., 199. lap]
