Szesztay Károly: Hidrológia II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1964)

11. Magyarország hidrológiai viszonyai

11-5. táblázat

Magyarország állóvizeinek tájankénti és jelleg szerinti megoszlása [205, 6. lap]

Az eredet, illetve a használat szerinti megoszlást tekintve az ország kisebb állóvizei között (a három nagy dunántul tavat nem számitva) a 78 km2 összfelületü halastavak vannak túlsúlyban. Ezt követik a folyók holtágai és a kisebb természetes tavak 46 km2 és 45 km kiterjedéssel, végül az egyéb mesterséges állóvizek (tározómedencék, bányagödrök stb.) együttes kiterjedése

15 km2. A holtágak vizfolyásonkénti megoszlása: Tisza 19 km2,

P 2 2 2/

Duna 12 km , Hármas-Körös 6 km , Rába 5 km , Dráva 2 km , egyeb

Q

vízfolyások 4 km.

Állóvizeink mélységi viszonyairól a nagyobb tavakra korlátozódó mérések és a tájékoztató jellegű térképi bejegyzések adatai Alinak rendelkezésre. Az átlagos vízmélység általában 1-2 m alatt van. öt métert meghaladó vízmélység csak néhány kivételes adottságú tavon és a völgyelzárással létesített tározómedencékben mérhető. Az ország legmélyebb tava a Hévízi tó, amelynek forráskrátere 30 m. A Balaton átlagos mélysége 3,3 m, legnagyobb mélysége a tihanyi szűkületben 12 m (11-24. ábra..